F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1994/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1994)

KIÁLLÍTÁS - Lővei Pál: „Közép-európai barokk kezdeményezés"

ni néhány találó helyszín eredeti barokk környezete. A közép-európai barokk ráadá­sul nem volt tekintettel a Közép-európai Kezdeményezés országainak mai határaira, ezért nagyon hiányzott egy bajor (Passau stb.), egy szász (Drezda), egy porosz (Ber­lin) és egy önálló erdélyi kiállítás. A tárgy kölcsönzésekkel még leginkább az utóbbit sikerült a magyarországi bemutatók rendezőinek - nagyszebeni kollégáik segítségé­vel - kiváltani. A Közép-európai Barokk Év magyarországi eseményeihez 1993 nyarán az erede­tileg tervezett kiállításokon túl zenei és színházi programok egész sora kapcsolódott Magyarországi Barokk Vigasságok címmel, idegenforgalmi intézmények szervezésé­ben. A számos budapesti és vidéki esemény (25, barokk műemlékeiről is nevezetes helyszínen) a többnyire sajnos nem eléggé propagált kiállításoknál jóval nagyobb hírverést is kapott. Több helyen lehetett találkozni a Barokk Év jelszava alatt rende­zett „szatellit-kiállításokkal" is. A központi kiállítások tematikájában a népművészet csak igen alárendelt szerepet játszott. Zágrábban néhány ismeretlen pálos szerzetes virágdíszes orgonaszekrény-ajta­ját, néhány céhes emléket, valamint a köznemesség tárgykultúráját bemutató részben szerepeltetett habán edényeket lehetett ebbe a körbe sorolni. Trautenfelsben a népi vallásosság zarándok- és kegyhelyeken felhalmozott, votív képeiből lehetett nagyobb válogatást látni. A hiány pótlását néhány magyarországi szatellit-kiállítás célozta meg. Budapesten a Néprajzi Múzeumban Barokk a magyar népművészetben címmel rendeztek tárlatot (később Nyírbátorban is bemutatták az anyagot), a keszthelyi Balatoni Múze­umban A népi vallásosság barokk emlékei Zala megyében című kiállítást lehetett megtekinteni. Részben néprajzi anyagra támaszkodott az északkelet-magyarországi Sárospatakon Barokk egyházművészet a Hegyalján címmel nyílt ökumenikus egyház­művészeti kiállítás, valamint a Barokk műkincsek a váci egyházmegyéből címmel Vácott rendezett tárlat is. A népművészet és a barokk stílus kapcsolatainak problematikus voltára, a defi­níciók, korszakolás, műfaji kérdések nehézségeire hívta fel a figyelmet a Néprajzi Múzeum kiállításának ismertetője. A magyarországi parasztság eleve jóval kevesebb elemet vett át a magasan fölötte álló társadalmi rétegek barokk művészetéből, mint a nyugatabbra fekvő osztrák, délnémet, cseh területek polgárosodottabb parasztsága. A kereskedelem ugyanakkor igen távoli tájakat kapcsolt össze ezen a szinten is: a ma­gyar falusi házakba is elkerültek például a cseh és osztrák, üvegre festett szentképek. A nemzetközi vagy csak lokálisabb hírű zarándokhelyek kegyképeinek másolatai, a kegyhelyekről hozott tárgyak széles körben elterjedtek. Hatásosan jelezte ezt az a húsz db, egymás mellett: bemutatott, a celldömölki római katolikus plébániáról származó, 1748-ban fára festett körmeneti pajzs, amely a különböző kegyhelyek Madonna-képe­inek másolatait ábrázolta. Hasonlóan látványos együttes volt a debreceni református kollégium évkönyveinek címlap-sorozata. A múzeum saját anyagából és a kölcsönzé­sek segítségével az ország minél több tájáról származó anyagot kísérelt meg bemutatni. A katolikus vallásos népművészet, a falusi építészet barokk elemei, céhek és mester­emberek, bútorművesség és lakáskultúra, barokk a protestáns egyházakban fejezetcímek alá gyűjtötték a tárgyi emlékek sokaságát. A kiállítási bevezető bizonytalanságai azon­ban a tárgyak válogatásánál is érzékelhető volt. így például a kiállított, 19. századi,

Next

/
Thumbnails
Contents