F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1994/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1994)
MŰHELY - Szentesi Edit: Bekezdések a magyarországi műemlékvédelem előtörténetéből IV. Joseph Scheiger magyarországi utazásai és vár-újjáépítőknek szóló jótanácsai
23. Halmer 1964. 724. 24. Scheiger 1914À. 25. Az írás elkerülte Walter Frodl professzor figyelmét, noha az itt mondottakat bővebben ismét propagáló későbbi 'praktikus' Scheiger-múvek (ld. 28. jegyzet) egy részére utal. Walter Frodl: Idee und Verwirklichung - Das Werden der staatlichen Denkmalpflege in Österreich. Wien-Köln-Graz, 1988. 37-38. különösen 77. jegyzet. 26. Scheiger 1823. 449-450., ez az eszmefuttatás egyébként a következő évben megjelent írás vázlatának tekinthető, a kettő együtt értelmezendő. 27. u.o. 28. Valószínűeg alább közölt művének későbbi mutációja az „Andeutungen über Erhaltung und Herstellung alter Burgen und Schlösser" (Graz, 1853), ahogy a szerző saját szavaiból sejthetjük: „így keletkezett több mint harminc évvel ezelőtt a Hormayr-Archivban cikkem a Régi építészeti emlékek kijavításáról és helyreállításáról, így további, majdnem teljességgel szomorú tapasztalatok alapján 1853-ban az Útmutatás régi várak és kastélyok fenntartásához és helyreállításához című brossuram". (Scheiger 1857.a. 253.) Ezt Herwig Ebner átdolgozásában újra kiadta a Stájer Várszövetség (Mitteilungen des Steierischen Burgenvereines 4 (1955) ?-?., vö.: Walter Semetkovski: Denkmalpflege in der Steiermark, in: Die Steiermark -Land, Leute, Leistung. Graz, 1956. 189-222. 196. - sajnos számomra mindkettő hozzáférhetetlennek bizonyult. A későbbi 'praktikus' Scheiger-írások: „Über Schutz und Hilfe gegen Feuerbrünste. Wien 1835, Scheiger 1857jt., Scheiger 1857. b. 29. u.o. itt vö.: *** 30. A kifejezés: Boeheim 1887.b 135. 31. Frazensburg - melyből ekkor még csak a tulajdonképpeni belső udvar és a Knappenhof körüli épületrészek állnak egymástól elkülönülve - ld. pl. W. F. Schlotterbeck metszete: Géza Hajós: Romantische •Gärten der Aufklärung -Englische Landschaftskultur des 18. Jahrhunderts in und um Wien. Wien-Köln, 1989.93. kép. Nem tudható pontosan, hogy interieur-jeiben az 1801-ben felszentelt kápolnába illetve ebédlőbe már biztosan beépített klosterneuburgi koragótikus Capella speciosa márványarchitektúrájának romjain túl a felhasznált 16-17. századi famennyezetekből, bőrtapétákból stb. mennyi volt Scheiger sorai írása idején ott, s egyáltalán az együttes jellege mennyiben felelt meg a ma láthatónak. A laxenburgi Rittergau és Fanzensburg-írod alom áttekintése itt nem célom, csak az egyes helyiségekben felhasznált épületrészek és berendezési tárgyak proveniencia-listáját adó Wolfgang Häusler: Die Franzensburg -Ein Führer zu ihrer Geschichte und Kunst, Wien-München, é.n.-ra hívom fel a figyelmet. 32. Jóllehet Scheiger 1924.C, néhány évvel feloszlatása után a vár leírásában nem említi a lovagi szövetséget, évtizedekkel később többször is részletesen szól róla: Scheiger 1856 és /. Scheiger: Der Burgvogt von Sebestein. Andeutungen zur Lebensgeschichte Joseph Schnepfleitners, den Freuden des Verstorbenen gewidmet. Wien, 1855. 33. ld. a Joseph Feil: Über Burgen und Schlößer im Lande unter der Erms - Sebenstein - Restaurierte Burgruine. Berichte und Mittheilungen des Alterthumsvereines in Wien 1 (1856) 159-182. pp. 159-168-n adott bibliográfiát További főúri és polgári lovagi társaságokról Boeheim 1887b 135-136. 34. Joliann Gustav Büsching (?-?) a breslaui (Wroclaw) egyetem tanára, elsősorban irodalomtörténész, bár Szilézia „pogány régiségeiről" is publikál. 1816-tól kiadott „Wöchentliche Nachrichten für Freunde der Geschichte, Kunst und Gelehrtheit des Mittelalters" („Heti Hírek a középkori történelem, művészet és tudományosság barátainak") c. folyóiratának bécsi kapcsolatai nyilvánvalóak - hogy szerzőköréből csak a már idézett Alois Primissert említsük -; a Császárság középkori építészetének sok emléke került itt először igen szakszerű ismertetésre. Scheiger szempontjából legérdekesebb műve a „Ritterzeit und Ritterwesen" címen 1823-ban két kötetben megjelent előadásai lehettek, de ezek, bár egykor megvoltak az Országos Széchényi Könyvtárban, jelenleg nem találtának. Ennek fényében llwof 1894. 237. azon utalását, hogy a „Hormayr-Achiv időszakában" Scheiger „a híres breslaui geográfussal, Büschinggel, élénk levelezésben állt..." pontosíthatjuk, vagyis több mint valószínűleg nem a híres geográfus apáról, Anton Friedrich Büschingről van szó, hanem Johann Gustavról, akivel ezek szerint Scheiger levelező kapcsolatban volt. Costenoble (?-?) „Über altdeutsche Architektur und deren Ursprung" c. művéről lehet szó Bernhard Hundeshagen (1784-1858) jogász itt-ott szétszórt rajzain kívül két műve révén híresült el; elsősorban a „Kaiser Friedrich Barbarossas Palast in der Burg zu Gelnhausen. Mainz, 1819 c. album alapján, melyet eddig nem sikerült megszereznem, de amely pl. Henszlmann Imrének biztosan birtokában volt
