F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1994/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1994)

MŰHELY - Szentesi Edit: Bekezdések a magyarországi műemlékvédelem előtörténetéből IV. Joseph Scheiger magyarországi utazásai és vár-újjáépítőknek szóló jótanácsai

Scheiger 1824.e.: J. E. A. Scheiger: Ausflug nach den fürstlich Eszterházysehen Schlößern Eisenstadt, Pottendorf, Forchtenstein und Lockenhaus, im Frühing 1824., Archiv für Geschichte, Statistik, Literatur und Kunst 15 (1824) 115. szám, szept, 24., 620-624., 119-120. szám, okt. 4-6., 647-650. és 125-126. szám, okt. 18—20. 679-681. Scheiger 1837.: J. Scheiger: Über Burgen und Schlöser im Lande Oesterreich unter der Enns. Versuch einer gedrängten Darstellung ihrer Schiksale, Bauart, inneren Einrichtung, des Lebens in denselben, ihrer Angriffs- und Vertheidigungsweise. Wien, 1837. Scheiger 1856.: Joseph Scheiger: Drei Persönlichkeiten des Sebensteiner Ritterbundes auf Blauer Erde. Berichte und Mittheilungen des Alterthumsvereines in Wien 1 (1856) 228-236. Scheiger 1857M.: Joseph Scheiger: Von dem Einfluß der Pflanzern auf die Zerstörung der Ruinen. Mittheilungen, der k.k. Central-Commission zur Erforschung und Erhaltung der Baudenkmale 2 (1857) 253-256. Scheiger 1857.b.: J. Scheiger: lieber Reinigung der Alterthümer. Mitteilungen des historischen Vereines für Steiermark 7 (1857) 97-110. A nem rövidítve idézett Scheiger-műveket nem sikerült megszereznem. 2. Scheiger 1824a. 1825-ben, szintén Prágában, latin nyelvű kiadás is megjelent. 3. Scheiger 1824a. IX-X1X. 4. Boeheim 1887.b 141. 5. „Adfert vetustas incredibilem scientiam. Cic. de Div."., Scheiger 1824a. 23. Az idézett helyet a magyar kiadásban: Marcus Tullius Cicero: Az istenek természete. Ford. Havas László. Budapest, [1985] nem sikerült megtalálnom. 6. Scheiger 1824a. 21. 7. A Scheiger-féle katalógust a hírek szerint azért készíttette az aktuális tulajdonos, Josef von Dietrich báró, mert tárgyalások folytak arról, hogy a gyűjteményt a császári műgyűjtemények számára veszik meg. Ebből végül semmi nem lett, így a gyűjtemény Boheim 187.a 163. szerint a Löwenstein testvérekhez került Frankfurt am Mainba, s onnan szóródott szét. Azonban biztosan azonosítható legalább két szobor, amelynek egyike utóbb Josef Daniel Böhm, másika Hans Gasser gyűjteményében volt (a hagyományosan Dürernek attribuait Ádám és Éva faszobrokról (!) van szó; Scheiger 1824a. 38. Nr. LXXIII., vö. pl.: Rudolf Eitlberger von Edelberg: Josef Daniel Böhm, in: Gesammelte Kunsthistorisch Schriften. Bd. I. Wien, 1879. 180-227., 192.) fgy feltételezhető, hogy a Schönfeld-gyűjtemény Frankfurtba kerülése előtt már leváltak róla Bécsben maradt szórványok. A kortársak által ünnepelt gyűjtemény és katalógus teljes elfeledésére jellemző, hogy az egykori prágai császári gyűjteményhez tartozott tárgyainak egyike sem szerepelt a nagy bécsi II. Rudolf-kiállításon, ahogy ennek monumentális katalógusa sem említi sem a tárgyakat, sem a gyűjteményt magát, sem Scheiger katalógusát; Prag um 1600. Kunst und Kultur am Hofe Kaiser Rudolfs II. Bd. 1-2. Wien, Kunsthistorisches Museum - Freren, Luca Verlag 1988. 8. Sdieiger 1824a. VII. 9. Sdieiger 1824a. 37. Nr. LXX. és 41. Nr. LXXXIV. 10. Scheiger 1824a. 64-65. 11. Sdieiger 1824a. 43. Nr. XCI. és 75. CLL 12. Sdieiger 1824a. 37. 13. A strassburgi Münsterét, a drezdai Hofkirche-ét és a milánói dómét említi Scheiger 1824a. 74-75., 89. 14. Alois Primisser: Die kaiserlich-königliche Ambraser-Sammlung (Wien, 1819) 15. Boeheim 1887.b. 207-208. 16. Az 'áthallások' igazolására idézzünk egy, sajnos az említett műtárgy hiányában nehezen értelmezhető - s ezért nehezen fordítható -, passzust a Schönfeld-katalógusból: „... azután egy ősrégi házioltár elefántcsont oszlopai, amelyek gótikus fülkében álló kis szent-alakokat ábrázolnak, és megmunkálásuk szerint bizonyosan azokhoz tartoznak, amelyeket a Pesti Múzeumban mint Margit sírjához tartozókat mutattak nekem." („ - dann die elfenbeinernen Säulen eines uralten Hausaltars, welche kleine Heiligenfiguren unter gotischen Nischen stehend vorstellen, und der Arbeit nach ganz gewiss zu denjenigen gehören, welche im Pesther Museum mir als zu dem Grabe Margarethens gehörig gezeigt wurden." Scheiger 1824a. 53 17. Scheiger utóbb fegyvertörténeti specialistának - is - számított, ő írta a bécsi és gráci Zeughaus katalógusát s számos vár fegyvergyűjteményének ismertetését. 18. Scheiger 1824.b. Az érintett helységek: Schwechat, Fischamend, Regelsbrunn, Petronell, DeutschAltenburg, Pozsony, Csallóköz (a sziget és a falvak 'általános jellege' konkrét említsük nélkül), Komárom, Újszőny, Neszmély, Almás, Leányvár, Buda, Pest és Pécel. 19. Scheiger 1824À. 20. Joseph Scheiger: Der Fussreisende in Oesterreich (Wien, 1827), uô: Andeutungen zu einigen Ausflügen im Viertel unter dem Wienerwald und seinen Umgebungen. Wien, 1828. 21. Scheiger 1837. 22. Halmer 1964.