F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1994/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1994)
MŰHELY - Szentesi Edit: Bekezdések a magyarországi műemlékvédelem előtörténetéből IV. Joseph Scheiger magyarországi utazásai és vár-újjáépítőknek szóló jótanácsai
legfontosabb váraink, templomaink és oszlopaink egykori helyéről fognak vitázni" 26 . Kitűzi a 'minimálprogramot'; amit nem áll módunkban megmenteni; „legalábbis képben és szóban kell a későbbi idők számára megőrizni, hű ábrázolásokban, alapvalamint metszetrajzokban és leírásban.." 27 . Nem győzi ismételni azokat a praktikus tanácsokat, amelyeket majd alább közölt írásában szed pontokba, s amelyek egy részét utóbb részletesebben is kifejtve élete végéig propagálja. Szenvedélyesen próbál meggyőzni mindenkit arról, milyen kevés folyamatos törődést igényel fennmaradásához egy épület; távol kell tartani a növényeket és a vizet a falaktól, s meg kell akadályozni széthordásukat 28 . Ami a már rommá lett várak újjáépítését illeti, Scheiger szinte rögeszmésen utálja a műromokat, hol gúnyolódva, hol dühtől elfúló hangon emlegeti a bizánci, görög, gótikus, sőt kínai romocskákat 29 ; ellenben igen megértően szemléli a „képzelt lovagvilág iránti rajongás"-^ 0 . Alábbi írásában egyedül a laxenburgi Franzensburgot dicséri, mint „a középkor szellemében mintaszerűen épített várat"; mely éppen e szellem egyik első, és legkiemelkedőbb alkotása volt a Császárságban; benne s körülötte maga a császár, I. Ferenc játszott lovagot 31 . Nehéz megítélni, hogy e dicséretből mennyit diktált még az akkoriban legalább valamelyes ellenzékinek, vagy legalábbis János főherceg-pártinak számító HormayrArchiv hasábjain is a mai olvasó számára néha elképesztő mértéket öltő lojalitás. Azonban Scheigert - jóllehet csak feloszlatása után - a seebensteini várban működött a Kék Földhöz címzett Wildensteini Lovagi Szövegség tagjaihoz fűzték személyes kapcsolatok 32 , ahogy a HormayrArchiv is gyakran számolt be a 10-es években János főherceg patronátusa alatt működő szövetség 'társasági eseményeiről' 33 . Nyilván nemcsak a 'polgári lovagok' helytörténeti érdekességű gyűjteményei és patrióta törekvései álltak közelebb Scheigerhez az arisztokrata szórakozásnál és udvari nagy-német gondolatoknál; de a 'kerti játékszerektől' lényegében csak méreteiben különböző Franzensburg esetének általánossá válása is kevésbé volt remélhető és óhajtandó, mint az az ideál, melyet Seebenstein akkori állapotának leírása rajzol elénk; kevés építési munkálattal lakhatóvá tett szárny az elővár gondozott romjai között, két emeleten mintegy húsz berendezett szobával, melyek közül az „ízlésesen díszített" lakószobák mellett a fegyverkamrák, a kis műgyűjtemény, a legreprezentatívabb helyiségnek számító 'Prachtstubéban' elhelyezett Kunst und Wunderkammer és kápolna szolgálnak keretül a lovagi életformához. Scheigernek arról is határozott véleménye van, hogyan is kell az újjáépítést elvégezni: az épület vagy rom gondos felmérésével, az összes „műrészlet" tekintetbe vételével meg lehet állapítani az épület, a helyiség építési korát, egykori rendeltetését, reprezentativitásának fokát. Ennek alapján kikereshetjük a megfelelő szakművekből a meglévőkhöz korban és 'műfajban' illő kiegészítéseket. Az alapelv tehát nem a 'valóban volt', hanem a 'lehetett volna'. A 'mi lehetett volna' kérdésre azonban szigorú történeti és összehasonlító tanulmányoknak kellett válaszolniuk. „Büsching, Costenoble, Hundeshagen, Stieglitz és oly sokan mások újabb műveinek köszönhetően már abban a helyzetben vagyunk hogy egészen az egyes részletekig hű mintaképeket és pontos rajzokat találhatunk" - mondja szerzőnk. A névsor 34 nemcsak naprakész tájékozottságát jelzi, de azt is, hogy a középkori német területek építészetének immár van - egészen az 1850-es évekig érvényben maradó - összefog-
