F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1994/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1994)
MŰHELY - Szentesi Edit: Bekezdések a magyarországi műemlékvédelem előtörténetéből IV. Joseph Scheiger magyarországi utazásai és vár-újjáépítőknek szóló jótanácsai
Szentesi Edit BEKEZDÉSEK A MAGYARORSZÁGI MŰEMLÉKVÉDELEM ELŐTÖRTÉNETÉBŐL IV. JOSEPH SCHEIGER MAGYARORSZÁGI UTAZÁSAI ÉS VÁR-ÚJJÁÉPÍTŐKNEK SZÓLÓ JÓTANÁCSAI 1824-ben egy akkor 23 éves bécsi ifjú: Joseph Scheiger 1 magyarországi utazásairól szóló útleírásokat tett közzé több részben az Archiv fur Geschichte, Statistik, Literatur und Kunst-barx, azaz, ahogy a többször változott című bécsi folyóiratot szerkesztőjéről azóta is nevezni szokás, a Hormayr-Archivban. Apja császári ékszerész, maga éppen befejezte jogi tanulmányait, 18 éves kora óta publikál szépíróként és költőként, két évi munka után már nyomdába adta a Schönfeld-gyűjtemény katalógusát, 2 és immár hét (!) éve szenvedélyes 'régiségtani kiránduló'; rendszeresen járja elsősorban Alsó-Ausztriát. E két utóbbi tevékenység gyümölcse az a meglepő tájékozottság, tárgyismeret és biztos ítélet, melynek már oly ifjan birtokában van, s melynek varázsa olyan barátokat és tanítványokat tart bűvkörében, akiknek fontos, olykor döntő szerepük lesz a Császárság művészettörténetírása, intézményes műemlékvédelme és neogótikus építészete kialakításában és kibontakozásában. A Josef Hormayr Osztrák Plutark-jáért, a patrióta történetírás ezen alapművéért lelkesedve a szerző ismeretségét kereső fiatalembert Hormayr ajánlja a Schönfeldgyűjtemény katalógusának megírására. Johann Ferdinand Schönfeld lovag (1750-1821), papírgyáros, könyv- és újságkiadó közel 50 000 tárgyból álló óriási gyűjteményt vásárolt össze. E szám mintegy felét rajzok és sokszorosított grafikai alkotások, kódexek, inkunábulumok és gazdagon illusztrált könyvek tették ki, ezeken felül 300 olajkép, 4500 pénz és érem, továbbá sok és sokféle egyéb műtárgy, eszköz, fegyver, 'csodás-' és emléktárgy, valamint régészeti lelet tartozott hozzá. A gyűjtés és rendezés szempontja kimondottan 'ipartörténeti' és (különösen cseh) patrióta volt; a tárgyakat az azokat előállító kézműves-technikák szerint csoportosították. 3 A lovag, sajnos meg nem nevezett „kellő" stílusban épített Villa Rosenthaljának „topografikus kertje" Csehország térképét ábrázolta, a gyűjtemény elhelyezésére egy nyolc-ablakos nagyterem szolgált, amelynek ajtaja felett Cicero-idézet volt a mottó; 5 „...a ládák és egyéb tárlók 'gótikus ízlés' szerint készültek, és minden üres felületet címerek, festmények és zászlók borítanak. A címerek az Osztrák Monarchia 76 családjáéi, azokéi, amelyek a művészetek és az iparűzés felvirágoztatásában érdemeket szereztek". 6 E nagyteremhez csatlakoztak a grafikai kabinettek. Az egykori gyűjtemény mai szemmel legérdekesebb részét - a Scheiger által csak futólag áttekintett grafikai anyag mellett - a II. Rudolf császár gyűjteményeiből