F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1994/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1994)

MŰHELY - G. Lászay Judit: A soponyai volt Zichy-kastély kutatása

18. Soponya - Nagyláng, Zichy-kastély. Az északnyugati oldalhomlokzat a helyreállítás előtt. 1984. Fotó: Bibó István Szálló, Március 15. u. 10.), valamint a budai Sándor-palotáé.

10 Ez a megoldás azután végleges formában nem valósult meg, a másik oldalon már a párkányok között összefüggő, nem foltozott falszövet található. A főkapu melletti két kosáríves vakkeret sohasem volt nyitott, a három íves motívum csak hangsúlyosabbá teszi a bejáratot és megelőlegezi a keskeny kapualj után következő reprezentatív háromtraktusos, pilléres lépcsőházat (14. ábra). Az udvari homlokzaton ekkor falazták be a földszinti árkádokat (15-16. ábra).

11 Az emeleten kialakult a mai kép, az emeletes rész földszintjén lévő ablakok egyszerű sávkereteléssel voltak gazdagabbak.

12 Első ránézésre neobarokknak, az 1900 körüli felújítás eredményének véltük az udvari homlokzat kapujának címeres kőkeretét. Ennek viszont egyértelműen ellent mond az a mód, ahogyan a keret a sávkváderes kiképzésű, földszinti falszövetbe illeszkedik.

13 A kápolnában kriptát építettek, belső terét 1818-19-ben - valószínűleg csak kétoldalt - kibővítették. Az istálló épületéből az 1955-57-ben végzett átalakítások következményeként, az oszlopok közeit befalazva, megmaradt a középfolyosó. Az oldalfalakat lebontották, a szárnyat mindkét oldalon kiszélesítették.