F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1994/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1994)

MŰHELY - G. Lászay Judit: A soponyai volt Zichy-kastély kutatása

A kastély kert felé eső homlokzatait, a kápolnaszárnyon megmaradt részletek szerint, a korábbi korszakéhoz hasonlóan alakították ki. Ekkor is fehér volt az épület, az újabb nyílásritmushoz igazodnak az előzőével megegyező magasságú, lekerekített sarkú, az alapsíktól 1,5 cm-re felvakolt pozitív faltükrök. A klasszicista átépítéskor az oldalszárny homlokzatát meghagyták ebben a formában, pusztán rávakolással tették plasztikusabbá a tükröket. Az udvari homlokzat meghatározó eleme a már említett, annak teljes hosszában végigfutó árkád, mely a szokásosnál tagoltabb, gazdagabb kialakítású volt. A pillérek profilját az udvar felé eső oldalon egy negyed hengertaggal bővítették. Ez a tagozat a könyöklőtől indult, ráfordult a pillérfejezetre, és végigfutott a kosárív vonalán is (9. ábra). Az árkád utóbb kiszedett könyöklőjének felső síkja egybeesett a befalazás ablakainak könyöklő-vonalával (7. ábra). Az emeletes rész esetében, a lépcsőháztól délkeletre eső szakaszon, a téglafalazatban, in situ megmaradt a lefaragott profilú, kőből készült könyöklő. A befalazáskor az új ablakok alá eső részüket csak átfaragták. A kosáríveket egy széles szalagelem kísérte, felettük az egész falfelület mélyített volt, erről indították a párkányt. Az egyik ív esetében a profil nem állt meg a könyöklő vonalában, hanem lefutott a lábazatig. Ez a már említett, kápolna mögötti átjárófolyosó udvari bejárata, amin keresztül közvetlenül is meg lehetett közelíteni az udvarról a kápolnát (12. ábra).

6 Nyoma már nem maradt, de analógiák alapján feltételezhető, hogy a könyöklő és a lábazat között mélyített, a pillérek külső oldalán feltártakhoz hasonló faltükrök voltak. Az egész homlokzatot fehérre festet11. Soponya - Nagyláng, Zichy-kastély. A kápolnaszárny udvari homlokzata a helyreállítás után. 1993. Fotó: Gál Tibor