F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1994/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1994)
MŰHELY - Dávid Ferenc: Sopron, Új utca 26. A ház története - építésének korszakai - helyreállítása
ben készített képéről (1. ábra). Nem tudjuk, hogy az utca felé deszka-oromzattal fordultak-e, (mint a Kolostor utca 13. számú ház teteje) vagy lekontyolt oldallal (mint az Új utca 16. számú ház, vagy a Gambrinus ház teteje). Az utcai szárny nyeregtetőihez az udvari szárnyak alacsonyabb, hosszanti nyergekkel csatlakoztak, s egy kisebb féltetőt is építettek az udvar nyugati vége fölé. d. A romantikus átalakítás és ami azután történt Az épület homlokzata két részre oszlik: a déli, háromablakos szakaszt romantikus stílusban tagolták, párkányokkal, ablakkeretekkel, gipsz-könyöklődíszekkel. Az északi részen tagolatlan, osztatlan vakolatsíkban jelennek meg az egyszerű keretezésű ablakok és a kapu. A ma látható homlokzatot 1856-ban alakították ki Handler József tervei szerint. Az épületnek akkor két tulajdonosa volt: a jobboldali részt Storno Ferenc birtokolta, a baloldalinak pedig Biernbaum János kádármester volt a tulajdonosa. 0 nyújtotta be a városhoz Handler József tervét, amely a baloldali szakasz teljes átépítését irányozta elő. A tervezet szerint el kívánták bontani a házrész homlokzati falát, a közle felé eső határfalával együtt. Dél felé csaknem két méterrel toldották meg az épületet, utcai ajtóval ellátott üzletet terveztek a földszinten, két utcai szobával, konyhával, kamrával, reteráttal, előtérrel ellátott lakást az emeleten. Az emeletre új alaprajzú lépcsőt is terveztek, s a házat az utcavonallal párhuzamos nyeregtetővel kívánták lefedni. A tervet 1856. május 31-én véleményezte a városi szépítőbizottmány (Bau- und Verschönerungscomission). Előírták, hogy a háztulajdonos az Új utca 26. és Új utca 28. közötti közle esővizét épülete alatt csatornában vezesse ki az Új utcára, hogy a közlét annak tisztíthatósága és felügyelete végett tegye megközelíthetővé s háza tetejére esőcsatornát szereltessen. Előírták azt is, hogy az új épületrész földszinti és emeleti padlószintjeit a másik házrészen találhatókkal azonos szinten alakítsák ki a homlokzat „szimmetriája" érdekében. Az építkezés 1856 nyarán elkészült, szeptemberben már helyszíni szemlén győződhetett meg előírásai betartásáról a szépítő bizottmány 36 . Az építkezés nem teljesen a terveknek megfelelően történt. Az egyik különbség stílusbéli: Az egyszerű, későklasszicista homlokzat helyett jóval gazdagabb díszítésű romantikus homlokzat készült. A másik a földszint elrendezésében történt: a középfőfalat a tervezettnél hátrább helyezték, az üzletet tágasabbra, raktárát keskenyebbre vették. Ez a változtatás azzal függött össze, hogy nem építették meg a tervezett lépcsőházat, amely egyetlen, L alaprajzú karral váltotta volna föl a meglévő, négy kicsiny karból álló, négyszeresen megtörő följárót. Azt, hogy az igen szabálytalan futású lépcsőház, amely ma is megvan, a 17. század végén keletkezett, leírtuk már. A tervrajz - sajnos - csak egyetlen elbontandó falat jelölt meg, a ház déli határfalát. Az emeleti lakás arányai is változtak valamelyest a tervhez képest, ezek azonban jelentéktelen módosulások. Lényegesebb viszont, hogy az átalakításba a másik házrész tulajdonosa is bekapcsolódott. A kapu fölötti szoba két emeleti ablakát a romantikus részen láthatókkal azonos méretűre magasították, a házrész falazatát mintegy 80 centiméterrel megmagasították, a két házrészt közös párkánnyal
