F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1994/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1994)

MŰHELY - Siklósi Gyula: A középkori Csór és temploma

6. Csór, római katolikus templom (20. számú régészeti lelőhely). A feltárt középkori szentélyfal az 1. és 2. számú árokban. 1993. Fotó: Kádas Tibor említett 1617-es adat nevezi „Chior-deserta" néven,

44 azonban mint láttuk hamar újratelepült, 1618-ban már lakott volt. A török kiűzését követően, 1696-ban 4 egész telkes, 12 féltelkes és 5 zsellér lakta. A csóri templom 1332-37 közötti oklevelekben mint plébániatemplom szerepel. Később 1333-ban név szerint említik Szent Péter tiszteletére épített egyházát. Egy 1344-ből származó adat is említi a templomot, melyet Tamás liptói comes építtetett

45 Később egy 1630-ban kelt adat utal közvetve a templom létére, ekkor a prédikátor házát említik.

46 „Czhor" templomát egy 1702-ből származó forrás mint elhagyott templomot nevezi meg.

47 A Fejérváry család és Mecséry Lajos birtokvitájában 1730-ban már a templom átépítése került szóba.

48 Csór 1730 körül íródott urbarialis szerződésében írták, hogy a részeg nők büntetése az, hogy vasárnap vörös gyöngyöt akasztván nyakukba, a templom ajtaja előtt kell állniuk.

49 1731-ben az urbarialis szerződésből kiderül, hogy a templomot a jobbágyok bírják, az uraság