F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1994/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1994)

MŰHELY - Siklósi Gyula: A középkori Csór és temploma

5. Csór, római katolikus templom (20. számú régészeti lelőhely). Helyszínrajz a régészeti feltárásokkal. 1993. Rajz: Egyed Endre részére tagolódott.

38 Talán ezt a négy birtokrészt jelölhetik elkülönült lelőhelyeink. Egy 1567-es adat a Tykoly és az Izkai halastavakat említi a csóri jobbágyok kötelező halászó helyeként.

39 Ugyanekkor öt malom volt a falu területén, melyeket a törökök költségén építettek. A III. Murád korában (1574-95) készült defter szerint viszont már összesen nyolc malom működött Csórón. Ezek közül Szulejmán, Mehmed aga, Mahmed bég, a tatai Hamza bin Musztafa, Mehmed bég és Aszreb aga malma egykerekű volt. Kocsi János egy-egy malma, Máté és Miklós, illetve Miklós, András és Ambrus birtokában volt.

40 1630-ban összesen négy malmot sorolnak fel: a felső malmot, a bég malmát és a bíró két malmát.

41 Ezekből 1688-ban azonban már csak két malom működött.

42 Terepbejárásaink során összesen öt malomhelyet lokalizáltunk Csórón a Malom-csatorna mentén, a Vízművek mellett lévő tótól a Sárrét partjáig. Ezek közül a 4. számú középkori eredetű lehet (3-4. ábra). 1572-ben a csóri só- és marhavámot említik 43 Csór a török hódoltság első felében lakott volt, először az