F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1994/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1994)

Beszámoló az Europa Nostra/IBI közgyűléséről és nyílt napjáról (Muszikné Faltin Vera) - Beszámoló jelentés az ICCROM XVIII. közgyűléséről (Fejérdy Tamás)

írásban benyújtottak, és minden delegátus már tanulmányozhatta őket. Továbbá csak azokat „tárgyalta meg" a Közgyűlés, amelyeket az előterjesztőn kívül legalább még egy tagállam támogatott. A processzust a Tanács elnöke, Gruchy úr vezette. Tekintettel arra, hogy a kiegészítések-módosítási javaslatok egy új (Tizedik tervezetnek nevezett) szöveghez készültek, értelmetlen itt az egyes részmódosítások sorsának alakulását elsorolni. Mégis, megemlítek néhány fontos kérdést és a tagállamok többségének erre vonatkozó állásfoglalását: A tagállamok tagdíjának mértékét (a korábbitól eltérően, ami az UNESCO-tagdíj 1%-val azonos, „automatizálta" az összeget) a Közgyűlés jogosult megállapítani. Az ezt módosítani kívánó javaslatot elvetette a Közgyűlés. A legnagyobb vitát az „ex officio" tagok körének megváltoztatására tett, azaz a szavazók közül a „tanácskozási joggal" felruházottak körébe az ICR-t is áthelyezni kívánó holland javaslat váltotta ki. A Közgyűlés a javaslatot kevés ellenszavazattal, de a szükséges többséget lehetetlenné tévő nagyszámú tartózkodás mellett elvetette. Az arány mutatja, hogy a kérdés nem oldódott meg, csupán - főleg taktikai okokból - elnapolódott. (Ennél a szavazásnál kellett tisztázni, hogy ki jogosult szavazni a jelenlévő küldöttek közül, sőt, a legalitás végett, a szavazást meg kellett ismételni!) A főigazgató és segítői (munkatársai) eltérő képzettségére és kötelezően különböző nemzetiségére vonatkozó, a korábbi statútumban szereplő kitételeket szerették volna a javaslattevők visszahozni az új tervezetbe - ezt a közgyűlés elvetette. Ugyanígy a tagság nemfizetés esetén történő elvesztésével kapcsolatos, valamint a spanyol nyelvnek, mint az alapszabály harmadik „hiteles nyelvének" bevezetésére tett javaslatokat sem fogadta el a Közgyűlés. A második napi délutáni program „vezetett" szakmai látogatásokból állt. Két különböző útvonal közül lehetett választani, mi a Marcus Aurélius szobor, s a Capitóliumi Múzeum szoborgalériájának bemutatására mentünk. Ezután - a másik, a palazzo Farnesinát megtekintő csoporttal közösen - meglátogattuk a Farnese palotát, ahol a francia nagykövet (a házigazda) is fogadta a vendégeket. Mindeközben hatalmas felhőszakadás volt, ami különös (a francia nagykövet szavaival; drámai) hátterét adta ennek a múlt nagy alkotásaiban tett „idő-utazásnak". A nap záróeseménye számomra az 1956-os forradalom évfordulója alkalmából a Római Magyar Akadémián adott fogadáson való részvétel volt. Október 22-én, pénteken a 9. napirendi pontnak - az előző napi elnöki bejelentésnek megfelelően - a Tanács megválasztásával kezdődött az ülés. A titkos szavazáson végülis 59 ország képviselője volt jogosult résztvenni, (köztük Magyarország) szavazott is. A harminc jelöltet tartalmazó jelölési listának megfelelően összeállított szavazólapon az érvényes szavazáshoz maximum 24 név mellé lehetett „x" jelet tenni; de nem volt kötelező ezt a számot elérni, jómagam ezért, a saját jelöltünk esélyének növelése érdekében vele együtt összesen 6 jelöltre szavaztam csupán. Mint ahogy azt a beszámoló elején már örömmel említettem, Tímárné dr. Balázsy Ágnest a Közgyűlés 23 másik jelölttel együtt a Tanács tagjai közé választotta. A megválasztott új Tanács összetételéről gyors statisztikát készítettem, amely szerint összesen 29 tagja van (ez megfelel az alapszabálynak, amely szerint minden 5-ös tagcsoporthoz rendelendő egy fő „tanácstag": 87 tag esetén ez éppen 29). Ebből 5 ex officio tag: az UNESCO főigazgató képviselője, az olasz Kormány képviselője,