F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1994/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1994)
Beszámoló az Europa Nostra/IBI közgyűléséről és nyílt napjáról (Muszikné Faltin Vera) - Beszámoló jelentés az ICCROM XVIII. közgyűléséről (Fejérdy Tamás)
Igen kiváló ötletnek tartom ezt - azok is közelebb kerülhettek ezáltal az ICCROMhoz és munkatársaihoz, akik eddig nem, vagy csak alig voltak ismerősek e körben. Megállapíthattuk, hogy nagyon sok minden történt az intézmény korszerű felszerelése érdekében. Lehet, hogy nem túl bőséges a hely, de a szükséges „hozzávalók" nagyjából mind megvannak már. Egészen kiváló a közelmúltban átadott új könyvtár-berendezés. Délután folytatódott a Tanács beszámolója. Először a főigazgató, Marc Laenen foglalta össze általánosságban az 1992/93-as, még nem teljesen befejezett periódust. Sok egyéb tényező említése mellett kiemelt néhány „sarokpontot" (a jövőbeni irányokat is elkészítendő): Nem csupán technikai, de felfogásbeli tisztázandók és fejlesztendők is vannak (Kinek, mivel, hol történjék, ami történik...); a konzerválás integrálandó a fejlesztés egészébe; egyre fontosabbá válnak a regionális kapcsolatok (egyedi példa az ICR-val való együttműködés, amely intézmény kapacitásának 25%át biztosítja az ICCROM számára); középpontba került a Világörökséggel való foglalkozás, e tárgyban többszörösen is kikérték az ICCROM szakértői közreműködését; együttműködés a partnerszervezetekkel, elsősorban az ICOMOS-szal éppen a világörökség ügyekben is...), főleg a képzésben; (itt említést nyert Sir Bernard Fielden és Jukka Jokilehto frissen megjelent könyve a Világörökség-területek mikénti „kezeléséről"). Fontos az együttműködés az Európa Tanáccsal - itt is főleg a képzés területén. A novemberben, Kölnben megvalósuló programot a kultúrtájak „kezelőinek" továbbképzésére együttesen készíti elő az E.T. és az ICCROM. Tunéziával a MAGHREB országok építészeti örökséggel foglalkozó szakembereinek képzésében dolgoznak együtt, (itt és általában is előtérbe került a földrengésekkel, és általában a katasztrófákkal összefüggésben teendőkre való felkészülés-felkészítés fontossága); A szervezet együttműködik Mexikóval, az English Heritage-szervezettel, továbbá - a Gaia a „föld-anyagú" építészeti alkotások konzerválása - programmal szintén közös programokat valósítanak meg. A beszámoló megszakítás nélkül folytatódott a programigazgatók vissza- és előretekintő jelentéseivel. Jukka Jokilehto, az Építészeti Képzési Programok vezetője az előremutató prioritásokat is felsorolta. Ezek: az építészeti örökség hosszútávra szóló védelme, a fenntartható fejlődés elvének érvényesítése, a multidiszciplinaritás, szabványok és irányelvek megfogalmazása (az ICOMOS-szal), a képzési stratégia kidolgozása (és érvényesítése), a világörökség, a veszélyeztetett örökség. A felsorolt területeken az eredményességhez szükséges teendők: a konzerválás elveinek és etikájának megfogalmazása és betartása, a kommunikáció minden irányban, dokumentálás, figyelő-követés (monitoring), információkezelés. Marisa Laurenzi Tabasso a Tudomány és Technológiai Programok vezetőjeként elmondta, hogy milyen kurzusokat szerveztek, mekkora jelentkezési és felvételi aránnyal (földrészenkénti bontásban is bemutatva a számokat); beszélt a felvételi kritériumokról (igen általánosságban csak), majd bemutatott néhány kihelyezett programot: papírkonzerválást Bécsben és Japánban, kőkonzerválást Velencében. Gael de Guichen a Gyűjteményekkel és Múzeumokkal kapcsolatos programok vezetője elmondta, hogy két fő iránya van tevékenységüknek: a kevésbé fejlett területek/régiók konzerválási gyakorlatát az átlagos fejlettségi szinthez emelni; illetve a
