F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1993/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1993)

BEVEZETŐ

BEVEZETŐ A Műemlékvédelmi Szemle e száma több szempontból rendhagyónak számít. A megszokott rovatok helyett egyetlen, hosszabb lélegzetű írást tart kezében az ol­vasó, amely látszólag még csak nem is érinti a magyarországi műemlékvédelem témakörét. A külső formán szintén változtattunk: a fényképeket a szöveg között helyeztük el. Nagy örömünkre szolgált, hogy ezúttal színes felvételeket is közöl­hettünk. Michael Kühlenthal, a Bajor Tartományi Műemléki Hivatal vezető konzervátora — először előadás formájában elhangzott, összefoglaló jellegű tanulmányában — a regensburgi dóm restaurálásának néhány területét mutatja be. A téma nem isme­retlen a hazai szakemberek előtt, hiszen szorosan kapcsolódik az Országos Műem­lékvédelmi Hivatal épületében, 1993. április 2. — április 15. között látott kiállítás­hoz. Ez valójában kisebb (hordozható) része volt annak a nagyszabású bemutató­nak, amelyet az egyházmegye fennállásának 1250. évfordulója tiszteletére 1989-ben rendeztek a dómhoz csatlakozó kerengőben. Míg ott a dóm restaurálásának a 19. század óta szinte megszakítatlan folyamatát természetesen maguk a műtárgyak — elsősorban az épületről leválasztott eredeti szobrok és a róluk különböző korok­ban készült másolatok — reprezentálták, a vendégkiállításon tisztán érvényesült az az alapvető szándék, amely e munka kapcsán magát a dokumentálás mikéntjét kí­vánta az érdeklődés középpontjába helyezni. A németországi eseményekhez készült, elegáns kiállítású, szép és tartalmas katalógus (Der Dom zu Regensburg. Aus­grabung, Restaurierung, Forschung. München-Zürich, 1989.) tematikai felépítésében és képanyag-válogatásában szintén ez a célkitűzés volt az irányadó. Nyilvánvaló, hogy egy olyan — kiemelkedő állami támogatással létrehozott — mintáról van szó, amelyet a Bajor Tartományi Műemléki Hivatal a jelenleg rendelkezésre álló szak­mai tudás, technika és műszaki felszereltség színvonalán tudatosan kínál a német­országi valamint a nemzetközi műemlékvédelem számára. Kühlenthal írása elsősorban az említett katalógusban publikált eredményeket összegzi, bizonyos részletek tekintetében azonban bőbeszédűbb, mint forrása. Iga­zodva a magyarországi kiállítás korlátozott tematikájához, a tanulmány a címben megjelenő három nagy fejezetre tagolódik. Talán érdemes felhívni a figyelmet arra a különbségre, amely az „épületkuta­tás" fogalmának kétféle, regensburgi illetve hazai értelmezésében rejlik. Az előző esetben ugyanis mindenekelőtt egy igen alapos és minden apró részletre kiterjedő felmérési munkáról van szó, és az ily módon létrejött óriási rajzanyag elemzése révén áll össze maga az építéstörténet. A magyarországi műemléki helyreállításo­kat megelőző falkutatás, amely ezzel szemben a különböző korokban egymás mellé és fölé rétegződött falazatokba történő konkrét, fizikai beavatkozást jelent, Regens­burgban teljesen hiányzik. Az itt vázolt módszertani eltérésnek természetesen számos, részben könnyen megmagyarázható oka van. Mégis, ezek történeti, földrajzi, művészettörténeti, épü-

Next

/
Thumbnails
Contents