F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1993/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1993)

MŰHELY - Siklósi Gyula: Budakeszi. Köztéri szobrok és emlékhelyek

A kereszten ma új bádog korpusz található. A talapzat hátoldalán alig látható feliratot olvashatunk, mely ugyancsak a kereszt állításának időpontjára utal: „JACOB DANTE 17 75" 3. Temetői kőkereszt A község temetőjének legrégebbi kőkeresztje (36. kép) budai sárga mészkőből készült. Felső szára a faragott „INRI" felirattal együtt sajnos letörött. Ezt 1993-ban helyreállítottuk. A kereszten az idők során több korpusz is lehetett, ma csupán ezek felhelyezésének nyomai láthatók. A rokokó talapzaton - levélminták között - több alapító monogramja és a kereszt állításának időpontja is olvasható: „AD BS ID TH AHO 17 82" A műemléki védettségre váró parcellák mellett e kereszt körül kapnak elhelyezést azok a sírkövek, melyeket a 2. számú, szanálásra kerülő parcella részeiből válogattunk össze. Közülük kiemelkedő jelentőségű egy imádkozó angyal figurája és az ún. „álarcos" Krisztus sírköve (37. kép). 4. Szanatóriumi kereszt (Jange Toni Kreuz) A Korányi-szanatórium bejáratával szemben egy gyönyörű copf stílusú kőkeresztet (38. kép) állítottak fel Budakeszi lakosai. Talapzatának meanderdíszítéseit a helybéli korábbi keresztek ugyanitt látható csigavonalai mintájára faragták. Az új bádog korpusz fölött ugyancsak bádog alapon festett „INRT-felirat olvasható. Talapzatán egyszerű falirat kapott helyet: „1801 JA" A keresztet a budakeszi népnyelv „Jange Toni Kreuz"-nak nevezi. A hagyomány szerint egy budakeszi paraszt búzát szállított a városba, kicsiny gyermeke utána eredt, ám a kereszt környékén elágazó utak egyikén eltévedt és megfagyott. Gyermeke emlékére állíttatta a Jankovics család a keresztet. Hidas Mátyásné (született Wegmann Anna) elbeszélése nyomán a történet egy másik változatát is ismerjük. Ezek szerint az apa egy budakeszi kőbánya tulajdonosa volt és