F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1993/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1993)
MŰHELY - Jánó Mihály: A székelydályai református templom kutatása
a torony bádogfedelén lévő 1863-as évszám, a hajó cserépfedelén az 1957-es felirat, valamint a nyugati portikusz 1979-es évszáma. A templomra vonatkozó legkorábbi levéltári adataink 1664-ből és 1715-ből származnak. Ezekben a Dálya és filiája Ege közös tulajdonát képező javakat sorolják föl a vizitációk alkalmával készített leltárak. 25 A székelydályai egyházközség levéltára a 18. századtól napjainkig igen sok adatot megőrzött számunkra a templomról. Különösen az 1700-as évek utolsó évtizedéből gazdagok a forrásaink, amikor évekre szóló munkálatok kezdődtek el, és átfogó javítások, változtatások történtek a templom épületén, s ezekkel egyidőben az új torony építését is tervbe vették. A dályaiaknak egy évszám nélküli (1780-as évek vége?) levele arra enged következtetni, hogy a templomon már korábban is végeztek nagyobb munkálatokat, anélkül azonban, hogy megnevezné a munkálatok jellegét: „ ...ez előtt két három esztendőkkel Szegény Ecclesiánk a Templomát romladozott falaiból meg újította s meg építette, melyre tsaknem minden Ecclesisi fundusát elköltötte..." 26 . 1794-től, mint ahogy a templomi feliratokból már feltételezhető, Gergely Mózes megyebíró nagy lendülettel látott hozzá a templom épületének javítási munkálataihoz. Számadáskönyvéből kitűnik, hogy az ő idejében történtek a legnagyobb újkori beavatkozások a középkori templomon. Ekkor alakították át a hajó gótikus ablakait, végeztek javításokat a szentélyben, és végül szintén Gergely Mózes idejében építették föl az új tornyot (4. kép). Ugyancsak rá maradt a korábban — Kandó János megyebírósága idején (1787— 1792) elkezdett olyan kisebb munkálatok befejezése is, mint például a nemrég épített kőkerítés javítása. 27 A legnagyobb feladatot az új torony építése jelentette. Az építendő toronyról a megyebíró ezt jegyezte be számadáskönyvébe: Az „1800-ik Esztendőben Májusnak 21-ik Napján vettetett meg fundamentuma a Templom végiben gyökérből ujjonan épített Toronynak...". 28 Az 1802-ben befejezett építkezésről a torony gombjában elhelyezett „emlékirat" számol be. 29 Gergely Mózes 1794-tól 1830-ig volt kurátora a templomnak és az egyház ügyeinek. Tőle 1830-ban Beke Ferenc vette át a megyebírói tisztséget, 30 de ekkorra már lezajlottak a templom épületén eszközölt legnagyobb változtatások. Az 1802-ben befejezett tornyon és a templom tetőzetén 1832—33-ban javítási munkálatok folytak: „Anno 1832 Die 13-a februarii, itten Dályában a Gergely Móses Uram nemes lakó Házánál Presbiteriális Gyűlés tartatván; azon pontra nézve hogy tornyának romladozó félbe lévő fedelét miképpen állithatja jo karba hogy tartós és hasznos is légyen; erre nézve meg határoztatott az hogy ujjbol tseréppel fedettessék meg.'' 31 1833-ban a tornyon és a templom födelén végzett munkálatok összköltségét jegyezte fel az új megyebíró, Beke Ferenc. 32 A harmincas évek presbitériumi gyűléseinek fő témája viszont az orgona készíttetése és felszerelése volt. Egy korábbi szándék alapján 1836. február 28-án az orgona megrendeléséről döntöttek a presbiterek 33 , majd 1838-ban, amikor az orgona elkészült, annak elhelyezéséről határoztak: „...Hogy legyen az orgona ott az hol most a Mester énekelt; Azon karba a bé járat legyen azon az ablakon, mely világositt most abba a karba, -bé járat tsináltatván kívülről; Azon kart egy keveset alább kell ereszteni három kő lábakra.'' 34
