F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1993/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1993)

SZEMLE - Holl Imre: Kőszeg vára a középkorban (Dénes József)

Holl Imre KŐSZEG VÁRA A KÖZÉPKORBAN Nemrég jelentette meg az Akadémiai Kiadó — a Fontes Archaeologici Hungáriáé című régészeti anyagközlő sorozat legújabb köteteként — a neves középkorkutató régész beszámolóját, „Az 1960—1962. évi kutatások eredménye" alcímmel. A történeti, régészeti és építészettörténeti szempontokat és megközelítéseket egymással harmonikus összhangban alkalmazó szerző monografikus igénnyel ismerteti azokat a megfigyeléseit, melyeket a kőszegi „városi vár" műemléki helyreállításához kapcsolódó kutatásai során tett. A régészeti feltárások leletanyagának ismertetésével újabb nélkülözhetetlen adatokhoz juttatja a 13—14. század anyagi kultúrájának, művelődéstörténetének kutatóit. Rövid történeti áttekintésében a szerző hangsúlyozza: a legkorábbi adatoknál nehéz eldönteni, hogy a várostól nyugatra emelkedő „Óház" nevű hegyen épült eredeti Kőszeg várra vonatkoznak-e, avagy az általa is kutatott alsó, városi várra. Annyi bizonyos, hogy mindkét erősség a Nyugat-Dunántúlon legjelentősebbnek mondható főúri család központi jelentőségű várai közé számított. Az első olyan történelmi esemény, amely biztosan a Kőszeg város északnyugati sarkában épült erődítménnyel hozható kapcsolatba, 1289-hez köthető. Ekkor I. Albert osztrák herceg ostromolta sikerrel Kőszegi Iván városát és várát.

1 Az ásatás megfigyelései közül a legfontosabbnak azt tekinthetjük, hogy sikerült tisztáznia — Holl szerint — az 1532-es török ostrom során elpusztult

2 északi palotaépület építéstörténetét. Az egész vár építési periódusait érintő legfontosabb megállapításait az alábbiakban summázhatjuk: 1. Felépült a négy saroktornyos, szabályos alaprajzú várfal. 2. Hozzáépült az északi palota — a homlokzatához kapcsolódó ötödik toronynyal. Ez a két periódus a Kőszegiekhez („Nagy" Henrik és fia, Iván nevéhez) köthető. 3. Miután Zsigmond király 1392-ben a két kőszegi várat Garai Miklósnak és Jánosnak adományozta, került sor — vélhetően a 15. század első negyedében — a nyugati palotaszárny kiépítésére (nyilván azért, hogy alkalmassá tegyék a várat rezidenciális célokra). 4. Mátyás király 1482-83 fordulóján foglalta vissza III. Frigyes német-római császártól Kőszeget. Ezt követően került sor a keleti és a déli palotaszárnyak megépítésére és a nyugati palota (korai reneszánsz stílusú) reprezentatív újjáépítésére. Az építkezés kezdetét jelölheti az egyik ablak felett olvasható évszám (1483 !) is. Az 1532. évi török ostrom során pusztult el az északi palota. Újjáépítésére — az ásatási megfigyelések tanúsága szerint — kísérletet tettek ugyan, de végül az