F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1992/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1992)
MŰHELY - Szentesi Edit: Bekezdések a magyarországi műemlékvédelem előtörténetéből III. Egy másik nagybácsi könyvtára
14. Összefoglalóan - Kosáry Domokos: Művelődés a XVIII. századi Magyarországon. Budapest, 1980.134— 137., 553—562., a további irodalommal. Szakszempontú feldolgozások: Jankovich Miklós, a gyűjtő és mecénás (1772—1846), szerk.: Belítska-Scholtz Hedvig. Budapest, 1985. és Popp Júlia: Művészeti ismeretek gróf Sándor István (1750—1815) írásaiban. Budapest, 1992. Jankovich könyvtárát éppen a Tudományos Gyűjtemény Paúr Jánosnak is meglévő 1817-es évfolyamában ismertette Fejér György. Itt kell megjegyeznünk, hogy Fejér leírja Jankovich könyvtárának szakbeosztási rendszerét is, vö.: Berlász JenŐ: Jankovich Miklós pályaképe és könyvtári gyűjteményei, in; id. kötet 23—78., 36—43. Paúr János könyvtárát szintén szakbeosztás szerint rendezték el, erről tudósít egy Anmerkung a jegyzék utolsó oldalán: „Der Buchstabe A. bedeutet „Aufwarter" F. das Fasch oder cue Abtheilung und R. die Reihe in welcher die Bücher zu finden sind." — s ezek a jelölések rendre meg is vannak a tételek mögött. Vö. még össze lejjebb Romért Ipolyi könyvtárának „ésszerű elrendezésé"-ről. Mindez könyvtártörténeti feldolgozást igényelne. 15. A 8. jegyzetben idézett jegyzékek közül a 2.-ban (168) „1 Schachtel vom farbigen Stein darin 1 Schäcntelchen mit 7 alten Kupfermünzen, die in Steinamanger ausgegraben wurde..." 16. Szinnyei József i. m. 572. hasáb (sajnos nem tudjuk, milyen forrásból meríti értesülését). 17. Szinnyei József i. m. 573—574. hasáb 18. Pulszky Ferenc: Életem és korom Budapest, 1884. 2 1./20—21. „A következő évben [1828] roppant sokat olvastam németül. Nagybátyám, Fejérváry Gábor, küldött egy kis könyvtárat számomra, Schlegel Ágost felolvasásait [nyilván August Wilhelm Schlegel Vorlesungen über dramatische Kunst und Literatur, Bécsben tartott előadásainak ugyanott 1809-ben és 1810-ben kiadott nyomtatott változata], Tasso Gierusalemma Liberatáját Steckfuss fordításában, Calderon tragédiáit, több utazási és történelmi munkát. Meissner most elfelejtett vázlatait, Kotzebue és Lessing összes munkáit atyám könyvei közt találtam, nagynéném révén kaptam Walter Scott regényeit, Alemanéktól vettem kölcsön atyjok könyvei közül Wieland összes munkáit, b. Holbach Systeme de la naturejái is, természetesen német fordításban. Másfelől is sok könyv jutott kezembe Voltaire és Rousseau, a német Lafontaine, Clauren, Hauff regényei, melyek mind rendkívül érdekeltek, még Klopstock Messiása sem ijesztett el." 19. Szilágyi János György: Pulszky Károly ifjúságának környezete. A Fejérváry—Pulszky-gyűjtemény kialakulása és sorsa. A Pulszky-szalon, in: Pulszky Károly emlékének. Szerk.: Mravik László. Budapest, 1988. 30-43., 32. 20. Pulszky Ferenc i. m. I./23. és 33. Az alapművek, amelyekről szó van: Visconti, apa (Giovanni Battista) és fia (Ennio Quirino) egyaránt a kor legkiválóbb és sokat író klasszika archeológusai közé számítottak. Szilágyi János György, i. m. 32. szerint Fejérváry 1833-ban az apa kisebb művét szerezte be. Johann Joachim Winckelmanntól a „Geschichte der Kunst des Altertums" volt meg biztosan Fejérvárynak, de nem az első, 1764-es drezdai kiadásban, hanem a második, bővítettben; az 1776-os bécsiben (vö. Szilágyi János György i. m. 32.); Georg Zo'éga: Li bassirilieve antichi di Roma. Róma, 1808.; jean-Baptiste Séroux d^Agincourt: Historie de Part par les monuments. Paris, 1811—1823.; Leopoldo Cicognara: Storia della scultura dal suo risorgimenti in Italia fino al secolo di Canova per servire di continuazione alle opère di Winckelmann e di D v Agincourt. Venezia, 1813—1818. 21. Szilágyi János György i. m. 32—33. 22. Henszlmann Imre: Levél Fejérváry Gáborról, in: Pulszky Ferenc Albuma ötvenéves írói jubüeumára. Budapest, 1884. 6—11., 6., 8., 10. Az emh'tett mű, Franz Kugler: Hancbuch der Geschichte der Malereiának első kiadása 1837-ben, a második (immár tanítványa, a fiatal Jakob Burckhardt közreműködésével átdolgozott) 1847-ben jelent meg. Nem tudjuk, Fejérvárynak melyik volt meg. 23. Rómer Flóris: A Bakony, természetrajzi és régészeti vázlat. Győr, 1860. 24—25. 24. Pór Antal: Ipolyi Arnold váradi püspök élete és munkái vázlata. Pozsony—Budapest, é.n. 31. „Ipolyi dolgozó szobája Zohoron" aláírású acélmetszet. Nyüván nem ez első közlése, forrása és készítője feltárandó lenne. 25. idézi: Pór Antal i. m. 11—12. 26. Dr. Henszlmann Imre M. Akad. tag alázatos folyamodása a M. Nemzeti MuseumnáT megürült Igazgató Örségért, Pest, 1867 ki aug 7-én. In: Adalékok Henszlmann Imre életrajzához (közli Tímár Árpád). Ars Hungarica 18. 1990. 133—141. 136. 27. Paúr Iván Varsányi Jánoshoz, a 2. jegyzetben id, levél. A „könyvtár" persze nyilván a Nemzeti Mú28. Uzsoki András: Paúr Iván levél a győri múzeumban. Soproni Szemle, 14.1960. 89. Rómer Flórisnak 1862. július 19. 29. „Azt már hallottad, hogy Ipolyi barátunk óvást tett bakonyi kirándulásom ellen mindenekelőtte őt Zohoron — mely csak általa kapott hírnévre — meglátogattam volna; mivelhogy ő neki elébb kötöttem le szavamat, melytől semmiképp nem akart felmenteni. Meg is változtattam szívesen tervemet, minthogy a jeles férfitól egy-két nap alatt többet tanulhattam régészeti törekvéseimre nézve, mintha hónapokon át lapozgattam volna a legbecsesb könyvtár kincseit. Ipolyi maga egy eleven könyvtár — és terjedelmes tudománya mellett előadása oly világos, okai oly meggyőzők itészete annyira átható, miszerint mindenki lelki élvezettel hallgathatja honi, főkép egyházi régészetünk, ha tán nem egyedüli, bizonyosan legbuzgóbb legtanultabb mesterét, apostolát." Rómer Floris i. m 22. 30. lásd ehhez Pór Antal i. m. 20—11.
