F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1992/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1992)

MŰHELY - Szentesi Edit: Bekezdések a magyarországi műemlékvédelem előtörténetéből III. Egy másik nagybácsi könyvtára

és a Széchényi-levéltár Nagycenken maradt részében. Ezeknek én csak Varsányi-vonatkozásait próbáltam áttekinteni jobbára negatív eredménnyel, mégis köszönöm Nemes András, Gömöri János és Környei Attila segítségét. Paúr további levelei nyilván még több helyen megtalálhatók, vö. egy publikált példát a 28. jegyzetben 2. E döntés körülményeiről lásd Paúr Iván levelét Varsányi Jánoshoz, Fertőd 1854. február 12. OSZK, Kézirattár, Levelestár, mely egyébként cáfolja az életrajzíróknak azt az ismételt adatát, hogy apai örökségéből akarta volna főállású tudós létét megalapozni. 3. Id. és ifj. Storno Ferenc és Paúr Iván közös tevékenységét néhány ponton érinti - Gabrielli Gabriella: A Storno család régészeti tevékenysége, Arrabona 24—25. 1988. 63—71. 4. Paúr Iván és Varsányi János kapcsolatát és közös működésüket röviden érintettem - Varsányi János: Régiségtani rajzok, 1840-1850-es évek, in: A Magyar Tudományos Akadémia és a képzőművészetek a XIX. században — kiállítási katalógus, szerk.: Szabó Júlia és Majoros Valéria. Budapest, 1992.111-117. 5. Hazai Okmánytár — Codex diplomaticus patrius, 8 kötet. Győr, 1865—1891. Paúr Iván az első három kötetet jegyezte Nagy Imrével, Ráth Károllyal és Véghelyi Dezsővel együtt. 6. MOL P—623 VII. kötet. 26. csomó. 5. szám - 299. fasc. „1787—1872 Paúr Iván magániratai, családi levelezése" hibás címmel ellátva, ami aztán a levéltári jegyzékekbe is bekerült. A teljes fasciculus Paúr János iratait tartalmazza — a hibás attribució alapja az lehet, hogy az iratok döntő többsége német nyelvű, s németül mindketten a Johann(es) keresztnevet használták. E hagyatékban maradtak fenn Paúr János töredékes családtörténeti jegyzetei, néhány családi irat; így például Paúr Mihály végrendelete, Paúr János iskolai bizonyítványai, kinevezési okiratai, családi levelezése, valamint Esterházy Miklós, majd Pál herceg számos levele, Paúr János útiokmányai, néhány elszámolása, és az alább elemzett jegyzékek. 7. Több számára, mint Esterházy herceg titkára számára kiállított útlevél van hagyatékában, valamint az utazások után rendre a herceg „ Absolu tóriuma" az útközben kezelt számos pénznemmel való rendben történt elszámolásról. így egy útlevél 1817-ből, mely Nápolyban kelt, római, viterbói, bolognai, és klagenfurti bélyegzésekkel (fasc. 299. 60—62), — az ehhez kapcsolódó Nicolaus Fürst Esterházy aláírású, Rómában, 1817. április 24-én kelt abszolutórium kezdősorai: „Nachdem mir mein Central Directione Secretair lohann Paúr über sämtliche auf meiner Reise von Wien bis Neapel, und von da zurück bis Rom empfangenen Gelden..." (125), 1819-ben Firenzéből Bécsbe szóló útlevelet állítanak ki neki (58— 59.), — az erre az utazásra vonatkozó abszolutórium „... die von Wien bis Lausanne [!] und von Florenz bis Wien gelegten Reise-Rechnungen..."-ről szól (161), 1820 márciusában megint Nápolyban (155— 156), majd Rómában kap útiokmányt, amelyben számos toszkánai bélyegzés található (113—115) — az abszolutórium (112). Egyik Londonba szóló útlevelét 1816-ban a doveri kikötőben állítják ki (158— 159) — a hozzá tartozó abszlutórium (163—164). A másik londoni útra vonatkozó adat nehezen értelmezhető, mert útlevele nem maradt fenn, viszont az abszolutóriumot Laxenburgban 1834. július 10én kiállító „Fürst Esterházy" már csak Pál herceg lehet. Annak szövege azonban „Nachdem mir... Johann Paúr über sämtliche von 22te Juny 1833 als dem Tage meiner Abreise von Wien nach London bis zum 12te Juny 1834 als dem Tage meiner Ankunft aus London in Wien erhabene Geld-Vorschüsse seine Rechnungen eingelegt hat...", ami azt jelentené, hogy Pál herceg (Paúrral együtt?) apja, Miklós herceg 1833. novemberében bekövetkezett halála ellenére folyamatosan Angliában tartózkodott volna a következő év júniusáig — s ez kevéssé valószínű. Mellette szól viszont talán Paúr János könyvtárának egy tétele: a Wallinger nevű szerző „Empfindungen am Einzugstage S.D. des Fürsten Paul Esterházy in Eisenstadt" c. műve, mely 1834-ben jelent meg Bécsben. 8. E jegyzékek az iratcsomagban szétszórva találhatók, összetartozásukat — valamennyi 1840-es keltezésén túl —, egy összesítő jegyzék {fasc. 299. 415.) bizonyítja, amelyből készítésük okát is megtudjuk, így a könyvjegyzék mellett Verzeichniß deren in meiner Wohnung befindlichen, mir eigenihümlich angehörigen Meublen..., Verzeichniß dessen was sich an verschiedenen Geräthe in meiner Gemächer vorfindet und mein Eigenthum ist. Uez.: An Zinn und Kupfer, An Gläsern, An Leib-, Bett- und Tafelwäsche, valamint Meine ungarische Garderobe és Meine deutsche Garderobe. 9. Az Esterházy-portrék fasc. 299. 391—392., az azonosítható Miklós herceg portré: „Portrait des Fürsten Nikolaus Eszterházy nach Isabey im Kupfer gestochen von Kininger", reprodukálva - Meiler Simon: Az Esterházy képtár története. Budapest, 1915. a belső címlappal szembeni kép. A rézmetszetek: fasc. 299. 394—396., ugyanitt még két, közelebbről meg nem határozott olajképről is történik említés. 10. Alphabetisches Verzeichniß meiner Bücher, Landkarten und Handschrifien ... Beschrieben am löte November 1840. Johann Paur (fasc. 299. 129-151). 11. Szerzőjét Primitivus Niemecz hercegi könyvtáros, zenész és zenélő szerkezetek készítője személyében valószínűsíti Meiler Simon i. m. XXXII—XXXIII. 12. Megjegyzendő, hogy Meiler Simon i. m. LV. az alapkatalógusnak csak német nyelvű kiadásáról tesz említést. Catalog der Gemälde-Gallerie des durchlautigen Fürsten Esterházy von Galantha zu Laxenburg bei Wien. Wien, gedruckt bey Mathias Andreas Schmidt Universitätsbuchdrucker, 1812.^ pedig itt úgy tűnik, feltétlenül volt egy francia nyelvű is. 13. vö.: 7. jegyzet