F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1992/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1992)
TANULMÁNY - Koppány Tibor: Bakonyszentlászló evangélikus temploma
A falkutatás A kutatási munka alapvető útmutatója Rómer Flóris 1860-ból származó híradása volt, amelyben először állapította meg a bakonyszentlászlói templom középkori eredetét, ő fedezte fel a befalazott déli kapu helyét és annak lábazati darabjait, részben a falból kilátszót, részben a mainal több töredéket a nyugati bejárat előtt. Ugyanakkor feljegyzett és vázlatban megörökített egy, a kapuhoz tartozó levéldíszes, ugyancsak többlépcsős fejezetet, amelyet a paplak udvarán látott. 4 Az 1966-ban az egyházközség költségén készült falkutatás elsődleges célja az volt, hogy megállapítsa az épület műszaki állapotát, és ezzel a helyreállításhoz nyújtson segítséget. Csak másodlagosan tekinthette feladatának a templom építéstörténetének tisztázását. Az anyagi lehetőségek korlátolt volta miatt az utóbbi érdekében csupán a legszükségesebb vakolatleverést végezhettük el. A külső homlokzati felületeken húzott kutatósávokból elsősorban azt sikerült tisztáznunk, hogy a templom nyugati első harmada a torony kivételével egységes középkori téglaépület. Az említett nyugati első harmad, tehát a torony, az alatta lévő előcsarnokkal együtt később épült a templom testéhez. A déli oldalon előkerült a Rómer által említett kapuzat elfalazott helye, annak áthidaló felső boltöve és kétoldali kávájának függőleges vonala, illetve ezen belül egy, valószínűleg 18. századi kapu beszűkített helye. Az eredeti kapu bal oldali lábazatát az elfalazásból kibontottuk és annak nyomán megállapíthattuk, hogy az eredetileg öt lépcsős, két oszloppal díszített bélletű volt. A kapuzat befalazásában lévő ablak az épület legkésőbbi átalakítása alkalmával készült, akárcsak a déli homlokzat többi ablaka (1. rajz). A déli kapuzat feletti barokk ablak mindkét oldalán, mintegy 30 cm távolságra tőle, korábbi ablakokat jelző falelválások kerültek elő. Közülük a jobb oldali olyan, a középkori templom falazatával egykorú résablak keleti széle volt, amelyből az egykor félköríves felső lezárás egy szakaszát is megtaláltuk. A bal oldali a jelenlegi ablakot megelőző, szélesebb és alacsonyabb, de ugyancsak barokk ablak nyugati kávájának bizonyult, amely felett előkerült az áthidaló boltöv maradványa is. A meglévő ablaktól 120 cm távolságra bal felé épségben maradt, karcsú, az eredeti fallal egyidős résablakot tártunk fel. A déli homlokzat keleti szakaszában egymás felett elhelyezkedő két ablakról megállapíthattuk, hogy közülük az alsót, áthidaló boltöv készítése nélkül törték a templom falába. A felső is későbbi áttörés, azonban ahhoz falaztak áthidalót. A felső ablak mellett mindkét irányban — a befalazott déli kapu felett előkerült résablakhoz hasonló — középkori ablakokat találtunk, bár ezek magasabbak és szélesebbek voltak. A szentélyen először a keleti végfalon tártunk fel épségben lévő, félköríves lezárású résablakot. A megtalált ablak alsó részének magasságában, a délkeleti barokk ablak alatt is előkerült az egykor ott lévő középkori ablak alja, amelynek felső részét a jelenlegi barokk ablak áthidalója tüntette el. Az északkeleti ferde falban mutatkozó barokk ablak újnak, a középkori falazatba később törtnek bizonyult.
