F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1992/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1992)

MŰHELY - Haris Andrea: A pápai Corvin-ház építéstörténetének kérdőjelei

korát bélyeges tégla, konkrét építési adat és korhoz köthető építészeti forma hiányában nem lehet meghatározni, csupán az épület relatív építési kronológiáját lehet felállítani. A levéltári és az építkezési adatok hiánya a másik kulcspontja ennek a problémának. A magyarországi levéltári anyag pusztulása és feltáratlansága a városi lakóházaknál fokozottabban jelentkezik, mint például a kastélyoknál, ahol általában a tulajdonosokról több adattal rendelkezünk. Nem lehet a városi lakóépületet a településtörténeti összefüggésből kiragadva vizsgálni, és mivel a levéltári anyag a legtöbb helység esetében feldolgozatlan, hosszú idő szükséges az alapadatok összegyűjtéséhez. Az e célú levéltári kutatás fontos része annak a kérdéskörnek, amely az utóbbi időben előtérbe került a műemlékvédelem szakmai köreiben, a műemléki kutatások elméleti és gyakorlati részének szétválasztásával. Hangsúlyozottan nem célom most taglalni e négy szó jelentéstartalmát (ti. műemléki, kutatás, elméleti és gyakorlati), e helyett a jelen példával illusztráltam az „elméleti" és „gyakorlati" szétválasztásának lehetetlenségét. Nem lehet meghúzni a határt, hogy meddig szolgálja a kifejezetten „gyakorlati" falkutatást az „elméleti" levéltári anyag feltárása, és mikor lép túl ez utóbbi az egy konkrét épületet feldolgozó mértéken. A jelenlegi keretek között nem biztosított a szükséges idő a városi lakóházak teljes kutatásához, pedig az egész város épületanyagának megismerése és levéltári feltárása elengedhetetlen e munka megnyugtató lezárásához. Az alapadatok feltárásával megteremthetők a további vizsgálatok kiindulópontjai is, amelyek a magyarországi várostörténeti kutatás fontos részévé válhatnának. JEGYZETEK 1. Magyarországon várakban, várkastélyokban maradtak fenn kora reneszánsz kőfaragványok eredeti helyükön, lakóépületekben csak későbbi időszakból származókat ismerünk. 2. Az épület legkorábbi ábrázolása a pápai kastély Nádortermében lévő 18. század közepi városkép lehetne. Az ismeretlen festő a város híres, jellegzetes épületeit valósághűen ábrázolta, a többi épületnél általánosított, vagy terveket vett figyelembe. A festmény a Korvin utca adott részén nem mutat olyan épületet, amely egyértelműen azonosítható lenne a házzal. A városkép datálása - Mithay Sándor. Adalékok Pápa város építéstörténetéhez egykori ábrázolások alapján. Veszprém megyei Múzeumok Közleményei 17.1984. 327 skk. Mithay szerint a Corvin-ház más formában jelentkezik a képen, szerintünk nem azonosítható. A ház első ábrázolása a Vasárnapi Újság 1859-es számában jelent meg (258), „Mátyás király vadászháza" - aláírással, majd Hunfalvy János: Magyarország és Erdély képekben c. könyvében közölték (Darmstadt, 1860. EL 250.), és az Osztrák Magyar Monarchia írásban és képben (Budapest, 18%. 178.) c. kötetben is így szerepelt. Horváth Elek—Dr. Tóth Endre: Pápa megyei város múltja, jelene és környéke című művükben (Pápa, 1936.) a szerzők Zápolya Istvánt tekmtik az épület tulajdonosának, akinek a halála után Marczaltői Miklós és fia Demeter cseszneki várnagyé lesz. (Horváth— Tóth i. m. 103.) Ezt az attribudót vette át a Magyarország művészeti emlékei, ahol Marczaltői Miklós házaként szerepelt (Genthon István: Magyarország művészeti emlékei. I. Budapest, 1951. 489.). Gerő László—Sedlmayr János: Pápa. Budapest, 1957. 150. azonosította először a címert Ráskai Balázs címerével. Az okleveles adatok először 1829-ben említik az épületet, mint Corvin-házat. Az ez évben felvett inventáriumban szerint a ház „...ein Stock hohes hauß, welches auch Korvinische genannt..." Ebből a házösszeírásból pontos képet alkothatunk az épület 19. század eleji állapotáról, amely lényegében nem különbözött a jelenlegitől. A leírás nem emlékezik meg az épület faragványairól, csak a kapu félköríves kőkeretét írja le. (OL. Mikrofilmtár C—531. Esterházy család cseklészi lta., Szlovák állami lt., az OMvH Adattárában található az oklevél másolata, kutató: Détsy Mihály.) 3. Ráskai Balázs Veszprém megyei kapcsolatairól lásd. Koppány Tibor: A Közép-Dunántúl reneszánsz építészete. Ars Hungarica, 1984/2. 204., valamint Schallaburg '82. Matthias Corvinus und die Renaissance in Ungarn 1458—1541. Kiállítási katalógus, 564.