F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1992/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1992)

MŰHELY - Haris Andrea: A pápai Corvin-ház építéstörténetének kérdőjelei

hogy az épület kapualji boltozata nem 1515-ben készült, hanem annál később, egy lényegében nem meghatározható időpontban. E feltevés alapját elsősorban azok a pápai lakóházakon tett megfigyelések adták, melyek szerint a városban nem találtunk olyan, a 17. századnál korábbi épületet, amely emeletig álló falaiban átvészelte volna a pusztulásokat. A városban minden 15—16. századi lakóépületnek csak egyegy töredékes részlete, egy-egy falcsonkja, pincéje maradt fenn.

30 A város 1594 és 1597 között török kézen volt és felszabadításakor jelentős pusztulás érte, lakóházai is számottevően sérülhettek. Zlatkovits Farkasnak, a 17. század eleji tulajdonosnak feltételezhetően át- vagy újjá kellett építenie Kristóf utcai házát. Az épület főpárkányig felmenő homlokzati falai egységesek, tehát a teljes újjáépítés tónik valószínűnek. A ház kapualját ekkor már vagy díszítették a gyámkövek, vagy az új tulajdonos építette be őket a telken, esetleg a városban máshol talált romokból. A 17. században, Zlatkovits halála után az épületnek hányatott sorsa lehetett a számos tulajdonos és ezek perlekedése miatt. Minden bizonnyal csak a 18. század elején lett tényleges birtokosa és lakója a háznak a Somogyi család személyében, akiknek rendbe kellett hozatniuk a feltételezhetően romossá vált épületet. így elképzelhető az is, hogy a Somogyiak helyeztették el a kapualji gyámköveket és boltoztatták be az egész épületet. A kapualji boltozat készítése és a többi helyiség boltozása viszont két külön periódusban történt. Míg ez utóbbiak, tégláik alapján elsősorban a 18. századhoz köthetők, a kapualji boltozat téglái korábbi jelleget hordoznak, ezért elsősorban 17. századi építését tartjuk valószínűnek. Fontos lenne a gyámköveken lévő címer ismételt azonosítása, illetve az eddigi ismereteink szerint csak horvátországi birtokokkal és délvidéki méltóságokkal rendelkező Tahy család Veszprém megyei, pápai kapcsolatainak feltárása. Zlatkovits Farkas személye is teljesen ismeretlen, annyit tudunk róla csupán, hogy a 17. század elején pápai várkapitány volt, és neve alapján ítélve szintén délvidéki származású lehetett. Összefoglalóan a következőket állapíthatjuk meg a Corvin-ház építéstörténetéről. Az épület L alakú formában, egyemeletesen készült el, feltételezhetően a 17. század elején. Nem építésével egyidőben, hanem egy nem sokkal későbbi fázisban boltozták be a kapualjat, egy előttünk ismeretlen időpontban. A 18. században a földszinti helyiségeket és az emeleti konyhát boltozták be. A lépcsőház és a hozzá tartozó folyosószakaszok felépítése a 19. század legelejére datálható, ezeket a tereket a 20. században kétszer is átépítették. A kutatás során az építési kort datáló faragott kőanyag részben másodlagosnak, részben feltételezhetően másodlagosnak bizonyult. A különböző anyagú, stílusú, minden bizonnyal különböző helyről származó faragott részletek nem tették lehetővé az épület legkorábbi periódusának vagy periódusainak biztos meghatározását. A 17. század elejétől feltárható birtoklástörténet sem vitt közelebb a problémák megoldásához. A Corvin-ház kutatásának problémái, megoldásuk részbeni eredménytelensége jól példázza a helyszíni építés történe ti kutatás összes nehézségét. Ennek, a jórészt tapasztalati úton dolgozó szakterületnek megvannak a maga korlátai, olyan korlátok, melyeket más tudományág (pl. természettudomány) segítségével sem lehet átlépni. Lehet egy kő- vagy téglafalat típusa, jellege alapján középkorinak ítélni, de pontos