F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1992/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1992)

MŰHELY - Simon Zoltán: Ismeretlen erődítés a füzéri őrhegyen

földrajzi helyeket, mert — bár a tapasztalat szerint ezeken ritkán található erődítés — talán kiderül, hogy ha valóban őrködtek rajtuk egykor, kinek a javára tették. JEGYZETEK 1. A monda kézirata Füzéren található, Horváth Jenő tulajdonában. 2. A geodéziai felmérés Kancz István munkája, akinek értékes közreműködését ezúton is köszönöm Ugyancsak köszönet illeti a budapesti Eötvös Gimnázium, ott természetvédelmi táborozáson résztvevő diákjait is sokoldalú segítségükért. 3. Az őskori kerámia korhatározását Torma Istvánnak köszönöm. 4. A középkori kerámiák pontos korhatározásához Miklós Zsuzsa és Holl Imre nyújtott segítséget. 5. Az ország várait módszeres terepbejárásokkal felkutató Nováki Gyula és Sándorfi György előtt ismeretlen, s a legújabb, Szombathelyen Dénes József által összeállított adatbank sem tartalmazza. 6. Emőd-Nagyhalom. Nováki Gyula—Sándorfi György: A történeti Borsod megye várai (az őskortól a kuruc korig). Budapest—Miskolc, 1992. 15., 106. 7. A Füzérre vonatkozó történeti adatokra lásd Feld István - Juan Cabello: A füzéri vár. Miskolc, 1980. 8. Az ostromvárak formai jeUemzőiről Magyarországon szinte semmit sem tudunk. A Csehországban azonosított néhány ideiglenes ostromerőd topográfiai helyzete arra utal, hogy ilyen esetekben az ostromlott objektum körülzárására törekedtek, számos erődöt építettek, melyek jó része az ostromlott objektumnál alacsonyabban fekvő, a megközelítésre szolgáló útvonalak ellenőrzésére alkalmas pontokon épült fel. Feld István szíves közlése. 9. Anélkül, hogy ilyen irányú vizsgálatot végeztünk volna, úgy gondoljuk, hogy ebbe a kategóriába tartozhat a Salgótarjántól északra, már Szlovákia területén feltárt sátorosi objektum és a múlt század végén elhordott somoskőújfalusi motte is (Salgó, vagy Somoskő várához szolgálva). Sátorosra — Igor Hrubec: Hrádok v Siatorifeke Bukovinke. Archeologica Historica 7. Bmo, 1982.315—316.; Somoskőújfalura — Simon Zoltán: A várak szerepének változása a középkori Nógrád megyében. Egyetemi szakdolgozat. Kézirat a Nógrád megyei Múzeum Adattárában 1987. 135. Lektorunk, Juan Cabello véleménye szerint ugyancsak erődített megfigyelőpontként értelmezhető az általa kutatott zagyvafői vár alatt található 15. századi sáncerődítés, és a sajónémeti vár alatti, a zagyvafőihez igen hasonló helyzetű erődítmény is, bár ezek lényegesen közelebb esnek anyaobjektumukhoz, és tengerszint feletti magasságuk is alacsonyabb annál. Sajónémetire — Sándorfi György: Mottetípusú várak a történeti Borsod vármegyében A miskolci Herman Ottó Múzeum Évkönyvei XJX. Miskolc, 1980. Ugyancsak lektorunk hívta fel rá a figyelmünket, hogy nem elképzelhetetlen az, hogy olyan pontokat, melyek eredetileg csupán megfigyelésre szolgáltak, utóbb komolyabb erődítéssel láttak el, esetleg közvetlenül is bekapcsolták a vár védelmi rendszerébe. A Juan Cabello által említett példák közül talán Cesky Stemberk esete hozható párhuzamba a füzéri szituációval. Tomas" Durdík: Ceské hrady. Praha, 1984 . 277.