F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1992/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1992)
HÍREK - A magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Bizottságának működése 1990-92-ben (Sisa József)
mélyiségek a magyar műemlékvédelem történetében IEntz Géza] egyetemi tanár; Egyházpolitika és műemlékvédelem a két világháború között Uzsoki András: A műemlékvédelmi kutatások és helyreállítások az egyháztörténet szolgálatában. Tilly Károly, a METEA kuratórium elnöke: Az Alapítvány és a Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség (METEM) kapcsolata Fejérdy Tamás, az OMvH elnöke: az Országos Műemlékvédelmi Hivatal szervezeti felépítése Horler Miklós, az OMvH általános elnökhelyettese: Az esztergomi Bakócz-kápolna megmentése. Egyház és műemlékvédelem a 18—19. század fordulóján Koppány Tibor, az OMvH tudományos főmunkatársa: Műemléki topográfiai kutatások és az egyháztörténet Valter Ilona, az OMvH tudományos főosztályvezetőhelyettese: A középkori régészeti kutatások egyháztörténeti eredményei Granasztóiné Györffy Katalin, az OMvH gyűjteményi osztályvezetője: A barokk templomok berendezései eredetiségének jelentősége és védelme Lackovits Emőke, néprajzkutató, Veszprém: Útszéli keresztek és szobrok vallástörténeti jelentősége: a vallásos világnézet hordozói Kopek Annamária, geológus, Veszprém: Egyházi műemlékek a Tihanyi Tájvédelmi Körzetben Elnöki zárszó: Fejérdy Tamás, az OMvH elnöke A konferencián elhangzott néhány előadás teljes szövegét a Műemlékvédelmi Szemle következő számában közöljük. A szerkesztőség » A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA MŰVÉSZETTÖRTÉNETI BIZOTTSÁGÁNAK MŰKÖDÉSE 1990—92-BEN Az MTA Művészettörténdi Bizottsága (a továbbiakban: Bizottság) az elmúlt években jelentős megújuláson ment keresztül. 1990-ben tagsága oly mértékben kicserélődött, hogy lényegében újjáalakulásáról beszélhetünk. Az addigi gyakorlat (egyebek között) a tudományos minősítéshez kötötte a bizottsági tagságot; tekintettel arra, hogy a művészettörténet területén a kontraszelekciós folyamatok miatt a tudománynak éppen néhány legjelesebb képviselője nem rendelkezett fokozattal, ezen a gyakorlaton túlléptünk és a minősítettség az új Bizottság felállításakor nem játszott szerepet. A tagok kiválasztásában a szakmai közvélemény megítélése volt a mérvadó, illetve az a szempont, hogy a Bizottságban a művészettörténet legfontosabb intézményei megfelelő
