F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1992/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1992)
MŰHELY - Szentesi Edit: Bekezdések a magyarországi műemlékvédelem előtörténetéből II. Haas Mihály levelei Rudolf von Eitelberghez az 1850-es évek közepéről
welcher das Nöthige einleiten und durchführen soll. Die oppositionellen Lehrer sagen, in Wien will man was anderes die Schulräthe wollen nur sich Verdienste sam[m]eln und übertreiben die Sache. Kann ich Ihnen, hochverehrter herr Professor in was im[m]er dienen, so wird es stehts mit Vergnügen geschehen. Leben Sie wohl. Hochachtungsvoll ergeben Ofen, am 18. August 1856. Ihr M. Haas JEGYZETEK 1. pl.: Julius von Schloßer: Die Wiener Schule der Kunstgeschichte - Rückblick auf ein Säkulum deutscher Gelehrtenarbeit in Österreich -. Mitteilungen des Osterreichischen Instituts für Geschichtsforschung Ergänzungsband 13 (1934) 132-210., 155-159., legújabban: Edwin Lachnit: Die Wiener Schule und die Gründerzeit der Kunstgeschichte, in: Das Zeitalter Kaiser Franz Josephs - Von der Revolution bis zur Gründerzeit, kiállítási katalógus (Wien, 1984.) Bd.1. 392-394. és nem bécsi szempontból: Udo Kultermann: Geschichte der Kunstgeschichte-Der Weg einer Wissenschaf t-(München, 1990 3 ) 150-151. 2. Az egyetlen kivétel Taros von Borodajkexvycz-neV. a tanszékalapítás kultúrpolitikai körülményeit vizsgáló tanulmánya: „Aus der Frühzeit der Wiener Schule der Kunstgeschichte - Rudolf von Eitelberger und Leo Thun" in: Festschrift für Hans Sedlmayr (München, 1962) 323-348. 3. Wiener Stadt- und Landesbibliothek, Handschriftensammlung, Nachlaß Eitelberger (a továbbiakban WStuLB Hs rövidítéssel és az Inventamummer -IN- megadásával hivatkozom) 4. Rudolf von Eitelberger. Bericht über einen archäologischen Ausflug nach Ungarn in den Jahren 1854 und 1855. Jahrbuch der Central-Commission zur Erforschung und Erhaltung der Baudenkmale 1 (1856) 91-140. 5. Ipolyi Arnold: A középkori emlékszerű épi tészet Magyarországon -a M. Tudom. Akadémia XX. ünnepélyes köz ülésében dec. 22.1861.- (Pest, 1862. és in: uő.: Kisebb munkái I. kötet (Budapest, 1873) 1-62., Dr. Emerich Henszlmann: Die mittelalterliche Baukunst in Ungarn I.—EX. Oesterreichische Revue 3 (1865) és 4 (1866) (a részek címét és pontos adatait lsd.: Henszlmann Imre irodalmi munkássága - közli Tímár Árpád - Ars Hungarica 18 (1990) 143-164., 151-152.), Henszlmann Imre: Magyarország ó-keresztyén, román és átmenet stylü műemlékeinek rövid ismertetése (Budapest, 1876.) 6. Rudolf von Eitelberger: Josef Daniel Böhm in. wo'.: Gesammelte kunsthistorische Schriften (Wien, 1879) I. 180-227., 201. 7. Henszlmann Imre: Böhm Dániel József [1865] in: uő.: Válogatott képzőművészeti írások (szerk.: Tímár Árpád, Budapest, 1990.) 220-225., 224-225. 8. Dr. Henszlmann Imre: Kassa városának ó német stylű templomai (Pest, 1846) vö.: Eitelberger 4. jegyzetben id. tanulmány 92.: „Werke, wie das von Dr. Em. Henszelmann [így !] in magyarischerSpracheherausgegebene Werk über den Ka schauer Dom sind einzeln stehende Erscheinungen auf dem Gebiete der ungarischen und siebenbürgischen Denkmalskunde. 9. Henszlmann Imre: Tanulmányok a középkori román építészeti Chronológia köréből, tekintettel a magyar műemlékekre. Archaeológiai Közlemények 4 (1864) 67-98.: 77-78., 81-85., 91-97. 10. Eitelberger és kortárs magyar építészek 1850-es évekbeli kapcsolatát röviden érintettem „Néhány megjegyzés az 1840-50-es évek építészeti ornamentikájához" c, az Ars Hungarica-ban megjelenés alatt álló tanulmányomban. 11. vö: Kissné, Sinkó Katalin: Orientalizáló életképek in: Művészet Magyarországon 1830-1870, kiállítási katalógus (szerk.: Szabó Júlia és Széphelyi F. György, Budapest, 1981.) 98-106., 101-103. és különösen 22. jegyzet 12. WStuLB, Hs IN.: 23.675 13. WStuLB, Hs a Than-levelek: IN. 22.714-22.715 (1866) és 23.444 (1873), a Székely-levelek IN. 21.840-21.842 14. WstuLB, Hs IN. 22900 (1870) 15. Protokoll der Central-Commission zur Erforschung und Erhaltung der Baudenkmale (Archiv des
