F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1992/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1992)

MŰHELY - Lukács Zsuzsa: Előzetes beszámoló a lengyeltóti római katolikus templom 1991. évi kutatásáról

Tekintetes Lengyel Gáspár uraság építkezései, 1752-53 A kegyúr 1752-ben az egész épületre kiterjedő építkezésbe kezdett. A divatjamúlt román kori ornamentikát (párkányok, lizénákkal tagolt faltükrök) elfalaztatta; ekkor köpenyezték a főszentélyt. A hajó nyugati sarkain a román kori lizénákat köpenyezve, azokat hangsúlyosabbá tették, és később elfalazott fejezetekkel díszítették. Ekkor véshették le a mellékszentélyek külső lizénáit is, és falazták a hajó keleti sarkára a barokk lizénákat. A templom alá nagyméretű, boltozott kriptát építtetett a kegyúr, melynek lejárata a hajó tengelyében, a nyugati bejárat előtt volt. A lejárat vörös mészkőből faragott fedlapját feltártuk. (Ekkor pusztult el a korábbi kripta, mely a hajó északkeleti részén volt). Lengyel Gáspár megépíttette a nyugati tornyot. Ez a mainál egy szinttel alacsonyabb volt. Alapjául a két középkori torony belső alapfala és a tornyokat összekötő külső nyugati fal szolgált. Kősisakja volt. A toronyaljból a hajó felé barokk ajtót alakíttatott ki; ezzel a korábbi bejárat(ok)at eltüntette. A torony első szintjéről ekkor hasonló ajtót építettek a nyugati karzat felé is. Három nagyméretű ablakot nyittatott a hajó déli falán; ezzel egyidejűleg és egyszerre falazták be a román kori és kora barokk ablakokat. A főszentély boltozatának egy részét is megújították ekkor, a feltehetően féköríves csatlakozást a diadalíven kosárívessé formálva. Az 1752-es átépítés alkalmával a fentieken kívül befalazták a főszentély keleti ablakát, a hajó déli falának nyugati ülófülkéjét, a nyugati fal déli oldalán lévő ülőfülkét magasan lévő (járószinttől 86 cm) egyszerű falfülkévé alakították, ezen kívül köpenyezték a mellékszentélyek felett a keleti oromfalat. A kriptafalboltozatnak megfelelően új járószint is készült ekkor: a padok alatt téglából, a szabadon lévő, látható helyeken pedig 62x62 cm-es szürke kőlapokból.

13 A kegyúr nemcsak a templomot építtette át kora stílusában, hanem egy „jó nagy" orgonát és mellékoltárt is adományozott

14 (ez az oltár a História Domus későbbi leírásaiban feltűnő Nepomuki Szt. János oltár lehetett; kisméretű szobrát ma is a plébánián őrzik).

15 Lehetséges, hogy a diadalív déli oldalán - a fő és déli mellékszentély között - ekkor másodlagosan kialakított, formailag a román koriakat utánzó falfülke (előtte az 1752-es burkolaton a fülke félköríves belsejét körívvé kiegészítő lenyomattal) a Nep. Szt. János oltár elhelyezésére szolgált; az épület kis mérete és az oltárok ehhez képest nagy száma ezt indokolja. 1752 után és 1882 előtt a kriptalejáratot a hajóban megszüntették, és másodlagos lejáratot építettek a hajó déli oldalán, mint ezt Greguss János metszetén (1880) láthatjuk.

16 Ennek építési idejét nem ismerjük.