F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1992/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1992)

TÁJÉKOZTATÓ - A magyarországi műemlékvédelem átalakuló intézményrendszeréről (Fejérdy Tamás)

TÁJÉKOZTATÓ A MAGYARORSZÁGI MŰEMLÉKVÉDELEM ÁTALAKULÓ INTÉZMÉNYRENDSZERÉRŐL Idén ünnepeljük a hazai műemlékvédelem első intézményes szervezete megalapításának 120. évfordulóját. És ha nem is ünnepként, de megemlékezhetünk, megemlékezhetnénk arról is, hogy éppen 25 éve - 1956-os forradalom után - jött létre az Országos Műemléki Felügyelőség, az az intézmény, amelyik a legutóbbi időkig meglehetős elismertség mellett látta el műemlékvédelmi feladatait. Most azonban nem a műemlékvédelem hazai szervezettörténetéról lesz szó, remélhetőleg azt sokkal alaposabb és bőséges forrásadatokra támaszkodó dolgozat(ok) fogják értékelni. Könnyű, és főleg nagyon divatos lenne azt mondani, hogy a műemlékvédelmi szervezet jelenleg folyamatban lévő átalakítása az általában folyó rendszerváltás következményeként, annak részeként valósul meg. Természetesen sok igazság lenne ebben a megállapításban is, hiszen a folyamat egyik fontos törvényi alapját épp az önkormányzatok létrejötte miatt szükségessé váló törvény(ek) alkotják. Mégis, nagyon tárgyilagosan meg kell állapítani, hogy a szervezetátalakítási folyamat előzményei lassan már tízéves múltra tekintenek vissza. Jómagam is részt vettem 1983-ban az egyik első szervezetátalakítási tervezet megfogalmazásában, amely természetesen igen távol esettmégamai folyamatok meghatározásától. 1989-90-ben felgyorsult a „szervezetfejlesztés" körüli munka. Számos tanulmány, javaslat látott napvilágot: ezek felsorolása és értékelése is nagyon tanulságos volna (talán egyszer erre is sor kerül), most azonban erre sem térnék ki. Amit viszont nagyon fontosnak tartok, az az a jelenség, hogy egyszerre fogalmazódott meg a változtatás, váltás igénye és szükségessége intézményen belül és intézményen kívül. Természetesen szinte mindenki más-más karakterű változást, ill. végállapotot vázolt fel. Szélsőséges álláspontok is megfogalmazódtak: a teljes vállalatosítás (intézményen belüli), illetve a teljes megszüntetés Ojeol vasz tás a felügyelő minisztériumba : ez intézményen kívül született elképzelés volt). Az elmúlt év, 1991. elejére lényegében kialakultak a ma is követni szándékozott szervezetátalakítás körvonali. A nem minden vita nélkül, de lassanként általánosan elfogadott főbb átalakítási szempontok a következők: - El kell érni a műemlékvédelem ágazati irányításánakönállósítását, azaz az építésügytől való különválasztását - ez egyben a műemlékvédelem országos intézményének új, magasabb jogállását is jelenti; - az OMF komplex szervezetét az egyes tevékenységi körök szétválasztásával strukturálni szükséges, különválasztva a hatósági és operatív (bonyolítástól a restaurálásig) feladatokat ellátó szakterületeket; - ezt úgy kell megvalósítani, hogy a komplexitás előnyeit, ha más formában is, de meg lehessenőrízni,ugyanakkora„belterjesség" hatékonyságotcsökkentó„kényelmét", hátrányait ki lehessen küszöbölni;