N. Dvorszky Hedvig - F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1991/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1991)

SZEMLE - A Vasi Szemle régészeti különszáma 1991/3 (Balázsik Tamás)

A következőkben Dénes József a vasvári vár helyének lokalizálásával foglalkozik írásos források és topográfiai megfigyelések aiapján. Megállapítja, hogy a vár, mely 60x40 m-es, 0,25 hektár kiterjedésű volt, a Szentmihály dombon állt. Feltevése szerint nem sokkal az ezredforduló előtt építették és része volt egy a 10. század második felére keltezhető gyepűvonalnak. A korszerűtlenné vált vár helyén kezdték el építeni a 1118 és 1156 között megalapított társaskáptalan háromhajós, kéttornyos bazilikáját. A tanulmányt 3 db térkép egészíti ki, egyiken a társaskáptalani bazilika alaprajza is szerepel. A Püspöksír Rábaszenttamásban című dolgozatban egy 17. századi vizitációban említett és azóta eltűnt „barát betűs" (gótikus minuszkula) vörösmárvány püspöki sírkő tulajdonosának azonosítási metódusát követheti végig az olvasó. A szerző - Tóth Endre körültekintően kidolgozott érvrendszere bizonyítja, hogy a sírkő tulajdonosa Molnári Kelemen győri püspök (1417-1437) lehetett. Végigkíséri a püspök családjának, rokonságának történetét, pályafutását és a szóban forgó falvak birtoklástörténetét. Mindezt az 1731-ben helyreállított templomban látható 18. századi Sallér-sírkő fényképe és a Molnáriak családfájának részletei egészítik ki. Kiss Gábor és Tóth Endre tanulmánya a szombathelyi Szent Márton-templom múltját ismerteti az újabb kutatások fényében. Különös érdeklődésre tarthat számot a templom korai története. A szerzők szerint már a 9. században állt itt szakrális épület. Az ezt követő, 11. századi egyenes záródású cölöptemplom helyett a 11. század utolsó évtizedében félkörös apszisú épületet emeltek opus cementitium technikával, döngölt agyagalapon. A 13. század folyamán újra négyzetes alaprajzú szentély épült, mind a szentély, mind a hajó bordás boltozatot kapott. A későbbi, főleg 17. századi átépítések során eltűnt a középkori templom, és miután a domonkosok kezébe került Szombathely egykori plébániatemploma, létrejött a mai építészeti együttes. Mesteri római katolikus templomának kutatásáról Hajmási Erika közöl rövid ismertetést. Az egyenes záródású, boltozott szentélyű, síkfödémes hajójú, egykor nyugati tornyos templomot a 13. században építették egy vaskori halomsírra. Kiss Gábor és Mayer László A szombathelyi régiségtár őrei című tanulmánya a szombathelyi múzeumügy történetét tekintik át a kezdetektől, a 19. század hetvenes éveitől 1942-ig. Emléket állítanak azoknak a jeles személyiségeknek, akik a múzeumügy elkötelezettjeiként hozzájárultak ahhoz, hogy Szombathelyen létrejöjjön egy olyan tudományos igényű régészeti, helytörténeti központ, mely egyes időszakokban - pl. báró Miske Kálmán vezetése alatt - az országos átlagnál jóval magasabb színvonalat képviselt. Az 1872-ben alapított Régészeti Egylet működésének mozzanatairól ad felvilágosítást Lipp Vilmos régiségtan őrnek a naplója, melyet Mayer László ad közre. Nádasdy Tamás nádor felesége Kanizsay Orsolya és udvari orvosuk, a Páduában egyetemet végzett Szegedi Körösi Gáspár levelezése alapján tekinti át a 16. századi gyógymódokat Bede Anikó, színesítve ezzel a kötet tartalmát. Az 1990 októberében megalapított Magyar Vízfestők Társaságának indulásáról készített beszámolót és a Szombathelyi Képtárban rendezett, 1991. februári tárlatukról mérleget Salamon Nándor Zászlóbontás címmel. A Könyvszemle rovatban a Vas Megyei Múzeumok Értesítőjének legújabb kötetéről, és Bakay Kornél várostörténeti monográfiájának itt megjelent fejezeteiről olvasható Dénes József bírálata, melyre a szerző válaszolt is a kötetben. A számot a Vas megyei vonatkozású irodalom bibliográfiája és repertóriuma zárja. Balázsik Tamás