N. Dvorszky Hedvig - F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1991/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1991)
MŰHELY - Szentesi Edit: Bekezdések a magyarországi műemlékvédelem előtörténetéből I. Egy kérdés a Central Comission magyarországi vonatkozású anyagai ügyében
szerint, dobozokban tartják. E dobozokban (1861-ig) magyarországi vonatkozású anyag nincs, lehet viszont a személyi aktákban; Josef Dániel Böhmébe kerültek például egy Erdélyből bejelentett éremlelet szakvéleményezésének iratai, melynek kapcsán maga Böhm utazott a helyszínre. E személyi aktákat nem néztem át rendszeresen. A Central-Commission-nál megfordult ügyek utáni nyomozásnak még két útja kecsegtet eredménnyel: egyrészt meg lehetne próbálnmi a bizottságot felügyelő miniszter levéltárában a Protokollum hivatkozási számai alapján ezt-azt fellelni (e miniszteriális főhatóság a megalakuláskor a kereskedelmi minisztérium volt - egyébként az egész építésügy gazdája is -, 1859-től azonban a kultuszminisztérium). Mivel azonban a bizottság nagyobb hivatali önállósággal működött, mint például később a MIB vagy a MOB, az ügyeknek csak egy kis részében remélhető eredmény. A másik út: megkísérelni az ügymenetet, szintén a Protokollum hivatkozásai számai alapján, a kerületi helytartósági osztályok és azok építési hivatalainak iratanyagában követni az Országos Levéltár D szekciójában. (Vigyázat, hiányos és rendezetlen anyag.) De erre a vágányra csak azok az akták kerültek, ahol konkrét építési munkálatokról legalábbis szó volt, így még kevesebb, viszont annál érdekesebb eredményre van remény. A bizottság külön kezelt - pontosabban nem kezelt - rajz- és tervanyagának létéről is csak nehezen sikerült az archívum kezelőjét meggyőznöm. Végül egy második alkalommal, 1990 tavaszán, előkerült az Archív helyiségének két tetőablaka között a földön egy „Österreichische Kunsttopographie, Beiheft zum Band I. Schloß Grafenegg" feliratú nagy kupacból, leltározott krajnai, és leltározatlan, ma Olaszország, a Cseh és Szlovák Köztársaság, Jugoszlávia stb. területére eső objektumokat ábrázoló lapokkal vegyesen 52 magyarországi vonatkozású rajz. Ezek majdnem kizárólag római emlékekrők készültek. Köztük számos felmérés és leletrajz a Hajógyári-szigeten és Ó-Szőnyben folyt ásatásokról, valamint pl. egy Zalalövőn talált római szarkofágot, a váci püspökkertben található római köveket, további Tolna, Zala és Pest megyei, valamint erdélyi római emlékeket ábrázoló lapokon kívül id. Storno Ferencnek már 1867-ben a fertőrákosi Mithras-szentélyről beküldött rajzai vannak. 7 Közülük való egy rajz, amelyet a székesfehérvári püspökkert falába befalazott kövekről Haas Mihály készített. 8 Ezen a lapon római sírköveken kívül a 11. századi szarkofágfedél-töredék és gótikus faragványok, köztük Anjou-síremlékek darabjai is láthatók. Nem kerültek viszont elő középkori műemlékeket ábrázoló rajzok, pedig ilyeneket a Protokollumok tanúsága szerint szép számmal küldtek be, és a bizottság maga is adott ki felmérési megbízásokat. A bizottságnál őrzött manuálékról készültek azok a fadúcok, amelyekről a Mittheilungen és a Jahrbuch illusztrációit nyomták, s amelyeket később Magyarországon megjelent kiadványok illusztrálására is használtak. E fadúcokról Henszlmann Imre már 1872-ben kliséket készített a MIB számára. 9 Hogy az eredeti rajzok is megvannak, sőt nyilván több, mint amennyiről fadúc készült, szinte bizonyosra vehető. Walter Frodl professzor mondta; neki pl. kezében volt egy szép sorozat, amit Essenwein rajzolt Lebenyben. 10 Az utolsó nyomok egy másik helyiségbe vezettek, amelybe nem sikerült bejutnom. Kérem tehát az OMF illetékeseit, hogy az osztrák Denkmalamt vezetésével ez ügyben olyan szinten szíveskedjenek kapcsolatot teremteni, amely a gyűjtemény kezelőiből is kiválthatja a további kutatásokhoz szükséges jóindulatot. Ezek után kerülhetne sor a két hivatal együttműködése jegyében:
