N. Dvorszky Hedvig - F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1991/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1991)

MŰHELY - Sedlmayr János: A zsámbéki templomrom helyreállítási terve

JEGYZETEK 1. Rohbock-Fesca acélmetszete. 1860. : Magyarország Műemléki Topográfiája V. Pest megye műemlékei II. Szerk. Dercsényi Dezső. Budapest, 1958. 483., 617. kép 2. Lővei Pál mutatta ki, hogy a Möller-féle restaurálás tulajdonképpen ideiglenes állagbiztosítás volt, amely 1889-ben négy hónap alatt készült: Zsámbék a magyar műemlékvédelemben. Kézirat. OMF 1984. 3. Entz Géza a Műemlékvédelem 1989/3. számában megjelent cikkében is igazolta Lővei tudományosan megalapozott véleményét, egyben azonban rámutatott az elkészült munka vitathatatlan értékére, amelynek hatása a mai napig érvényesül. 4. A templom lezárásának elvi megvalósítását és az ehhez kapcsolódó makett fotóját a Műemlékvédelem 1961/3. száma (187-188.) közölte. A tervet az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem tervező kollektívája Pelikán József és Pogány Frigyes egyetemi tanárok vezetésével készítette. Megvalósítása igazán nem került szóba, mert az a rom képét és belső terét lényegesen megváltoztatta volna. Jelentősek lennének a technikai nehézségek is, például a romos falkontúrokhoz való csatlakozás. A diósgyőri vár kiegészítésére akkor hasonló kísérleti tervet készített Ferenczy Károly építész. 5. A nagy léptékű felméréseket 1991-ben a Zsámbéki Művelődési Ház nagytermében mutatta be, ahol a helyreállításban részt vevők kiállítás keretében ismertették a romot és eddigi munkájukat. 6. A rom statikai felülvizsgálatára Mező Tamás statikus (Budapesti Műszaki Egyetem) készített javaslatot. A most induló terv előtt helyszíni konzultációra kértünk fel több neves statikust, akik az OMF tervtanácsi tagjaival együtt számos észrevétellel és javaslattal segítették munkánkat. (Becker Sándor BME, Kisfaludy Attila VÁTI, Mező Tamás BME stb.) 7. Érthetetlen, hogy a déli előcsarnok melletti csigalépcső ez ideig egy felmérésen, illetve egy rekonstrukción sem szerepelt, pedig a csigalépcsőt logikai érveléssel is ki lehetett mutatni: a déli mellékhajó padlásterére ugyanis valahogyan fel kell jutni. A túloldalon az apáti kápolna melletti lépcsővel oldották meg ezt. Egyéb járulékos következtetések után Valter Ilona igazoló ásatást végzett a déli előcsarnokban és környékén. Megtalálta a csigalépcső alsó pihenőjének egyik kövét, amelynek felső felületét a helyszínen durván levésték (nyilván az ajtólap súrlódását kívánták elkerülni). Felül egy, a csigalépcső belső felületéhez tartozó kő és egy fok töredékét is fel lehetett ismerni. 8. Az északi tornyon eredetileg a délivel azonos toronysisak állt. Ismeretlen okok miatt helyébe a 15. század végén a pálosok nyolcszög alaprajzú késő gótikus sisakot építettek (lásd Lux Géza elvi rekonstrukcióját), amelynek kúszóleveles élköveiből néhány megtalálható a kőtárban. A hiányzó gótikus sisak jelzésére, „megindítására" javasoljuk a vasbeton szerkezetű csonkagúla felhelyezését, amelyet az OMF Tervtanácsa elvben elfogadott. 9. A kőszobrász restaurátori munkákat Sütő József és az OMF Szakrestaurátor Osztálya fogja elvégezni.