N. Dvorszky Hedvig - F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1991/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1991)

HÍREK

* Az Europa Nostra szervezet 1990-ben kitüntető oklevéllel díjazta a pápai Esterházy­kastély kápolnájának helyreállítását. Az Europa Nostra-t 1962-ben alapították abból a célból, hogy tömörítse a különbö­ző európai országokban működő, a műemlékek és a természeti környezet védelmével társadalmi tevékenységben foglalkozó személyiségeket, helyi és országos szervezeteket. Központja Hollandiában, Hágában van, elnökéül 1990-ben Henrik dán főherceget vá­lasztották. Az Europa Nostra eddigi legnagyobb akciója az 1975-ben lebonyolított „Építészeti örökség európai éve" volt. Ennek rendezvényeihez szerény keretek között Magyarország is csatlakozott. A magyar műemlék-helyreállítások sorában a pápai kápolna (ma könyvtár) a negye­dik, amelyet az Europa Nostra kitüntetésre érdemesített. Az első, 1982-ben a szennai fa­lumúzeum volt. Hosszú szünet után, 1988-ban az apostagi zsinagóga kapott díjat, ahol szintén könyvtárat és faluházat rendeztek be. A legmagasabb elismerés 1989-ben ért bennünket, amikor a székesfehérvári Rác utcai népi építészeti együttes megmentéséért és hasznosításáért az Europa Nostra kitüntető érmet adományozott a munkában résztve­vők számára. Román András * Az Igazgatóság az illetékes osztályvezetőkkel egyetértésben napirendre tűzte a műemlék-helyreállítások elvi és módszertani kérdéseit és elhatározta, hogy ez év folya­mán a korábban megvalósult munkák széles körű áttekintésén és értékelésén alapuló szakmai véleménycseréket kezdeményez. Május hónaptól kezdődően szeptember végéig minden hónapban néhány napos helyszíni tanulmányutat rendezünk, amelyek keretében az ország különböző régióiban megtekintjük az elmúlt évtizedekben készült egyes kiemelkedő jelentőségű helyre­állítási munkákat. Ezeken a tanulmányi szemléken az egyes munkák tervezői és kutatói részletes ismertetést és kritikai értékelést adnak a megvalósult helyreállításokról, amit minden esetben közös megbeszélés és értékelés követ. Ez egyrészt alkalmat ad a terve­zőknek a munkák befejezése óta eltelt idő személyes tapasztalatainak levonására, más­részt a szemléken résztvevőknek, különösen a fiatalabb generációknak, a munkákkal és alkotóikkal való személyes találkozásra és azokkal kapcsolatos saját véleményüknek, ál­láspontjuknak kifejtésére. A tanulmányutak tapasztalatainak átfogó összegzésére 1991 októberében az OMF-en belül elvi és módszertani értekezletet rendezünk. Célja a leg­fontosabb elvi kérdésekben a műemlékvédelmet irányító hivatal belső álláspontjának ki­alakítása. Ezt követően az év utolsó negyedében az MTA-val és az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottságával közösen országos ankétot kívánunk rendezni, az OMF-en kívüli szakem­berek széles körének bevonásával, a magyar műemlékvédelem elméleti alapjairól. En­nek nyomán közreadjuk a három intézmény közösen megfogalmazott elvi állásfog­lalását. Horler Miklós

Next

/
Thumbnails
Contents