N. Dvorszky Hedvig - F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1991/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1991)

SZEMLE - Tanulmányok Budapest Múltjából XXIV. (Déry Attila)

(Herbert LangerJános Dudás: Der Rückeroberung von Buda 1686 im Spiegel des „Theatrum Europaeum".) A 19. századi Pest egyik jellegzetes épületével, Fischer Péter cukrászmester „fagylaldájá"val ismerteti meg az olvasót Rózsa Miklós tanulmánya. A „Hébé kioszkja. (Adatok a pesti Martinelli tér és Vörösmarty tér történetéhez.)" című cikk azonban ennél sokkal szélesebb körű ismereteket nyújt. Rózsa Miklós, munkájának első részében Fischer Péter életútjával foglalkozik, kitérve a 19. század elejének polgárosodásátjelző, felüdülést, fagylaltozást, kávézást kínáló intézmények létrejöttének történetére is. A második fejezet Hébé kioszkjának felállítását tárgyalja. A harmadik rész a kioszknak a Szervita térről a Színház térre való átkerülésének körülményeit ismerteti. A negyedik rész korrigálja a kioszkról megjelent publikációk tévedéseit. Gát Eszter lenyűgöző alaposságú munkájában egy kevéssé közismert témát dolgoz fel: a pest-budai zongorakészítés történetét. E speciális iparág történetének ismertetése mellett megtalálhatjuk az 1800-1872 között Pest-Budán működött zongorakészítők névjegyzékét, életrajzokkal együtt. Megismerhetjük a céh tisztségviselőit, a korabeli zongorák hangterjedelmét és árait. Levéltári forrásanyag közzététele, hangszerleírások és bőséges illusztráció teszi csaknem felülmúlhatatlanul teljessé az anyagot. Csapodyné Gárdonyi Klára édesapjának, az 1946-ban elhunyt Gárdonyi Albertnek, Budapest egykori főlevéltárnokának életrajzát, irathagyatékának jegyzékét és műveinek bibliográfiáját teszi közzé. Az ismertetés különös értékét az adja, hogy nem szorítkozik csupán a nyomtatásban megjelent művek legteljesebb felsorolására, hanem jelentősen megkönnyíti Gárdonyi Albert kéziratos hagyatékának kutatását is, pontos leltárt adva a kutató kezébe. Nagy Emese az 1987. évi Zsigmond-évforduló eseményeiről és tudományos jelentőségéről ad közre tanulmányt. Cikkének első részében röviden érinti a Zsigmond-kor kutatásának történeti-művészettörténeti-régészeti eredményeit, majd ismerteti a BTM-ben rendezett kiállítás anyagát és katalógusát. A Tanulmányok Budapest Múltjából XXIII. kötetét könyvismertetés zárja, ugyancsak Nagy Emese tollából. Simon Zoltán * TANULMÁNYOK BUDAPEST MÚLTJÁBÓL XXIV. Budapest, 1991. A bevezető tanulmány a Nagy Lajos királyunkkal is kapcsolatot tartó francia trónkövetelő, Giannino di Guccio emlékiratainak alapján foglalkozik a zsidók Magyarországról történt kiűzetésének kérdésével. A szerző, több történetíróval ellentétben, Guccio szövege alapján egy 1353-1357 közötti időpontot tart valószínűnek: 1353-ban még hiteles oklevelek említik a budai zsidókat, 1357-ben Guccio már a kiűzetés tényéről tudósít. (Dán Róbert: Mikor űzte ki I. Lajos a zsidókat?) - Létay Miklós az 1838-as árvíz eddig - a pesti emlékekhez képest - elhanyagolt óbudai vonatkozásaira hívja fel a figyelmet. Óbuda viszonyainak rövid ismertetése után az írott források - Kohn József visszaemlékezése