N. Dvorszky Hedvig - F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1991/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1991)
KIÁLLÍTÁS - Granasztóiné Györffy Katalin: Normann várak Hódító Vilmostól Oroszlánszívű Richárdig
hajlamos stílusa érződik, amely néhány festményén is megjelenik. Város és tájképei mintha a portré-festészetnél szabadabb kísérletezési lehetőséget biztosítottak volna számára. A kiállításon bemutatott publikációk azt a tényt is jelentik számomra, hogy a két világháború közötti korszakban a gazdasági és politikai nehézségek ellenére, nem lebecsülendő kiadói kezdeményezéseknek és a szellemi élet kibontakozásának is volt helye. Az OMF több ízben rendezett már kiállítást építészek és fényképészek munkáiból. E kiállítás rendezője, és a katalógus szerkesztője Lővei Pál művészettörténész volt, aki Biró József életpályáját az OMF támogatásával - gondos és méltó elrendezésben, kivitelezésben tárta a közönség elé. Granasztóiné Györffy Katalin NORMANN VÁRAK HÓDÍTÓ VILMOSTÓL OROSZLÁNSZÍVŰ RICHÁRDIG Normann várak címmel kiállítás nyílt 1991. május 3-án az OMF székházában, amely a franciaországi Caen város Normandia Múzeumának vendégkiállítása. A kiállítást eredetileg Hódító Vilmos halálának 900 éves évfordulójára, 1987-ben a Caen-i várban rendezték meg. 1987 óta Norvégiában és Angliában mutatták be a komoly tudományos eredményeket is tartalmazó, de az ismeretterjesztést is szolgáló kiállítást. A normann várak 11-12. századi fejlődését és elterjedését bemutató kiállítás több évtizedes régészeti feltáró és kutató munka eredményeit összegzi. Michel de Bouard, a franciaországi várkutatás egyik legkiválóbb tudósa kezdeményezte és irányította a Caen-i egyetem régészeti tanszékének és a Caen-i múzeum dolgozóinak jelentős tudományos munkáját. A normann várak és megerősített földesúri lakóhelyek típusait láthatjuk a kiállításon, egy-egy jellegzetes, feltárt, vagy ma is álló emlék bemutatásán keresztül. A szakszerű ismertető szöveget fényképfelvételek és alaprajzok kísérik. A legfontosabb vártípusokat l:150-es léptékű maketteken is ábrázolták. A motte feltehetően már a 11. század közepe előtt megjelenik Normandiában, mint ahogy pl. a Grimbosq-ban feltárt ,,01ivet-vár" is bizonyítja. A megerősített földvárak szintén elterjedtek Normandia területén a 11. században. Az egyik legjelentősebb Plessis-Grimoult (Calvados) kőfallal megerősített földvára a 11. század első feléből és a Notre-Dame-de-Gravenchon-i (Seine-Maritime) fapalánkos földvár, amelynek 12. századi állapota látható a kiállított maketten. A fallal védett nemesi lakóhelyek is megjelennek a 11. században, ilyen Ruberdy (Calvados) egykori elpusztult „vára", amelynek építési periódusait a kutatás tárta fel. A normandiai hercegek saját lakóhelyeiket is hasonlóan védték. így alakult ki a fallal körülvett Caen mezőváros a 11. században, benne a Hódító Vilmos által 1060-ban építtetett vár. Hódító Vilmos a normannok terjeszkedései következtében, a meghódított területeken új várakat épített. így Angliában London „Tornyá' L t, amely a megerősített lakótorony típus egyik legjelentősebb, napjainkig fenn-
