N. Dvorszky Hedvig - F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1991/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1991)

KIÁLLÍTÁS - Plank Ibolya: Bíró József kiállításáról

KIÁLLÍTÁS Csengeiné Plank Ibolya BIRÓ JÓZSEF KIÁLLÍTÁSÁRÓL Biró József művészettörténész (1907-1945) emlékkiállítását az Országos Műemléki Felügyelőség aulájában mutatták be. Munkái nem ismeretlenek az erdélyi művészet-, és építészettörténet iránt érdeklődők előtt. 1989-ben nagy sikert aratott Budapesten az „Erdély művészete" című munkájának hasonmás kiadása, az „Erdélyi kastélyok" című könyve pedig - igaz újabb kiadást még nem ért meg - máig is kuriózumnak számító forrás a mostoha sorsú épülettípus témájában. Az 1930-as években kiadott tanulmányait, könyveit, ismert és kevésbé ismert festményeit, rajzait és fotóit, a róla szóló doKumentumokat - egy klasszikus értelemben vett életműkiállításon - azonban most láthatjuk először. Az erdélyi származású Biró József Nagyváradon, a premontrei gimnáziumban kezdte tanulmányait, és a budapesti Tudományegyetem művészettörténeti szakán fejezte be 1932-ben, egy doktori disszertációval, amelyet Nagyvárad barokk és neoklasszicista művészeti emlékeiről írt. Ettől kezdve 1944-ig folyamatosan jelentek meg cikkei és publikációi. A művészettörténetírás állandó tudományos folyóiratának hiányában, ezek elsősorban kiadványsorozatokban - Erdélyi Múzeum, Archeológiai Értesítő, stb. - és önálló kötetek formájában jelentek meg, hol budapesti hol erdélyi kiadók gondozásában. Biró érdeklődése nem korlátozódott csupán egy művészettörténeti téma feldolgozására. Kutatott és írt, elsősorban Erdély vonatkozásában templomokról, palotákról és kastélyokról, írt építőmesterekről és műkincsekről egyaránt. Baráti és munkakapcsolatban állt több arisztokratával - így Teleki és Bánffy grófokkal -, élt és dolgozott kastélyukban, kutatott nemesi és családi gyűjteményeikben. A MOB Irattárában fennmaradt saját kezű leveléből is - melyben a MOB anyagi támogatását kéri a , ,Gernyeszegi Teleki kastély" című könyvéhez - kiderül, hogy a széleskörű feldolgozó munka híve volt, és a korrekt adatgyűjtés, forráskutatás mellett a történeti és művelődéstörténeti szempontokat is érvényesítette. ,,.. .E munkát több évi fáradságos levéltári, könyvészeti és helyszíni kutatások alapján írtam meg, Dr. Teleki Domokos gróf Úr O méltóságának...magas erkölcsi és anyagi támogatásával...". A továbbiakban kitér arra, hogy foglalkozott a kastély mesterkérdéseivel is, remélve, hogy ezzel a pestkörnyéki kastélystílusok kérdésének megoldását is előbbre viszi. Erdély feldolgozatlan műemlékeivel foglalkozva tehát növelte azok táborát - Kelemen Lajos, Jakó Zsigmond, Gerevich Tibor, Balogh Jolán, Entz Géza, stb. - akik a 30-40-es években kezdtek Erdély művészettörténeti emlékeinek feltérképezésével foglalkozni. A kiállítás rendező elve követte Biró József munkásságának arányait, így a fő hangsúly tudományos eredményeire esett. Főbb műveinek címlap-másolatai fogták keretbe a nagy számban kiállított fotókat, amelyek egy része a kiadott művek illusztrációi, más részük pedig a témához kapcsolódó kiegészítő fotóanyag volt. Egységes stílusú, klasszikus építészeti fotókat láthattunk a 30-as évekből, erdélyi ferences és jezsuita templomokról, a „Magyar művészet és erdélyi művészet" blokkban. Kitűnőek voltak együtt