N. Dvorszky Hedvig - F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1991/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1991)

MŰHELY - G. Lászay Judit: A szécsényi ferences kolostor ún. Rákóczi-szobája

ból, hogy a földszintről a ,,clausura" megsértése nélkül - amely a kolostori élet elengedhetetlen része - közvetlenül fel lehessen jutni a terembe. Rendkívüli kultúrtörténeti jelentőségű az a török falfestés, amely a déli falon a Golgotával átellenben kis töredékben megmaradt. A második török foglalás idején a bég számára itt alakítottak ki szállást. A helyiség ekkor kelet-nyugati irányban, a pillér vonalában kettéosztott volt. A feltárt festés egy szamárhátív vörös rajza, csúcsán finom vonalú vörös tulipán. Az íven belül is tulipánok voltak. A réteg további részein látható barna szín egy növényi eredetű elszíneződött zöld alap. A simára glettelt, még nedves felületbe bekarcolták a fontosabb motívumokat. Miután a 17. század kilencvenes éveitől kezdve az újra visszatérő ferencesek hatalmas erőfeszítésekkel újjáépítették a kolostort, a 18. század közepére kialakult a kolostor mai képe. A középkori épületet belefoglalták egy kéttraktusos - cellasor + folyosó épületszárnyba. 1703-ra megépült a főlépcsőház is, a csigalépcsőre nem volt szükség. A terembe egy fából ácsolt lépcső segítségével lehetett feljutni, mivel a barokk szintmagasságok alacsonyabbak lettek a középkorinál. A barokk átépítés során tűntek el teljesen a középkori ablakok, az újból egybenyitott terem bejárataként pedig a ma befalazott ajtónyílást használták. II. Rákóczi Ferenc többször felkereste a kolostort, mivel az újjáépítést elkezdő előljáró - Bárkányi János, egykor kedves nevelője volt. A terem az évszázadok során a legváltozatosabb funkciókat látta el. Az 1922-ben megkezdődő újjáépítési-tatarozási munkálatok során itt alakították ki az „oratóriumot", a novicius kápolnát. A szerzetesjelöltek világtól elzárt újonc éveikben itt tudtak közösen imádkozni. 1926-ban, Rákóczi fejedelem 250. születésnapjának emlékére tapétamustra-szerű, romantikus jellegű falfestést kapott a szoba, amelyet összenyitottak a templom felé eső keskeny dongaboltozatos helyiséggel. Ma ez ismét különálló, szerzetesi oratórium. Ekkor kapott a terem, csakúgy, mint az egész kolostor, az eredeti téglapadló helyett parketta, illetve öntöttpadló borítást. A feltárások során többfajta, a helyiséget borító téglapadló lenyomatot találtunk, és a befalazásból eredeti darabok is előkerültek. A jelenlegi burkolat a korábbi, a 17. században még biztosan meglévő alapján készült. A gótikus terem helyreállítása csak az első lépés a tíz éven át üresen állt és ennek következtében igen rossz állagú épület újjáépítésében. (4. kép) Miután a kolostort a ferences rend visszakapta, - az eredeti funkciót visszaállítva - lehetségessé válik, hogy a kutatások eredményeinek felhasználásával, középkori részleteket is tartalmazó egységes barokk összkép alakuljon ki. A még folyamatban lévő ásatásokat és a falkutatást B. Benkhard Lillával együtt végezzük. Festő restaurátor: Deák Klára; építész: Gál Tibor.