N. Dvorszky Hedvig - F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1991/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1991)

MŰHELY - D. Mezey Alice – Haris Andrea: „Kastélyt” építtetett-e Grassalkovich (I.) Antal Hatvanban?

két 18. század eleji birtokos már említett építkezéseivel, az itt nagy számban előkerült BSG monogramos téglák alapján. Az emeletráépítéskor Jung megváltoztatta a földszintes épület nyílásrendszerét, az emeleten pedig boltozott oldalfolyosóról nyíló enfílád jellegű szobasort alakított ki. Az oldalfolyosó a díszterem előtti helyiségből nyílt és L alakban fordult át a keleti szárnyba. Hasonlóan boltozott, de középfolyosóra fűzött szobasorokat alakított ki a díszteremtől nyugatra eső, addig egyterű épületrészben. A középfolyosó alátámasztására a földszinti pilléres terem boltozatát hevederívekkel erősítette meg, ami a hatalmas tér folyamatos felszabdalását indította el, és a szabadonálló kőpillérek eltüntetéséhez vezetett. Grassalkovich (I.) Antal építkezése tehát két fő periódusban folyt Hatvanban. A két fő periódus szétválasztásánál a kapualj-lépcsőház-díszterem szerepe bizonytalan, feltehetően a változó szükséglet diktálta folyamatos építkezés miatt.

13 A mai hall födémé és a manzardszint minden bizonnyal e század elején készült, és megosztja az eredetileg a díszteremmel megegyező magasságú lépcsőházi légteret. Ez koncepciójában a gödöllőihez hasonló megoldás lehetett, de feltételezhetően teljes egészében soha nem valósult meg, és reprezentatív célokat sem szolgálhatott, csupán egy ilyen jellegű kiépítés lehetőségét teremtette meg. A Jung József tervei szerint készült átépítés és bővítés már nagyobbrészt kiiktatta az épületből a gazdasági funkciókat, aminek megvalósíthatóságát az időközben megépült nagygombosi major

14 biztosította. Úgy tűnik, mégis megtartotta az uradalom gazdasági tevékenységét irányító szerepét. Egy 1796-ból

15 és egy 1806-ból

16 származó összeírás olyan utalásokat tartalmaz, amelyekből arra lehet következtetni, hogy az uradalom tisztségviselői használták elsősorban, a tulajdonosnak csak alkalmi szálláshelyül szolgálhatott. Számukra készülhetett az a 18. század legvégére, esetleg a századfordulóra datálható későbarokk falfestés, amit a keleti mellékszárny egyik emeleti helyiségében tártunk föl.'

7 Az együttes többi részén barokk kori díszítésnek még nyomát sem találtuk. Az a többrétegű, különösebb művészi értéket nem képviselő enyves díszítőfestés, amelyet az említett későbarokk falfestés fölötti rétegekben tártunk fel, a 19. század utolsó harmadára datálható. Hasonló korú és kvalitású, szintén enyves díszítőfestés került elő a főszárny egyik keleti emeleti helyiségében is.

18 Ezek a díszítőfestések csakúgy, mint a díszterem első reprezentatív kifestésé az 1814-64 között birtokos Sina Simon,

19 vagy az 1867-től birtokos Hatvany-Deutsch család nevéhez fűződnek. A „zweites Rokoko" stílusában készült dísztermi mennyezetfestés négy sarkában tondókban, élénk színekkel megfestett férfibüsztök voltak, a felület többi részét festett barokkos stukkóornamentika töltötte ki.

20 Végül az 1910-es években a kastély és környezete, egy nagy neobarokk felújításon esett át, és először kapta meg reprezentatív lakókastély jellegét. Ekkor készült a kapualjlépcsőház-emeleti hall és díszterem stukkódíszítése,

21 az enteriőrök igényes berendezése

22 és a kastélykert szobrokkal, szökőkúttal történő kialakítása. A hatvani Grassalkovich kastély tehát, a magyarországi barokk kastélyépítészetnek olyan példáját szolgáltatja, amikor a kastély építésének célja elsősorban nem az építtető személyes használata, hanem egy birtoktest működésébe vonva, külső megjelenésével a tulajdonos hatalmi jelenlétének kifejezése. A 18. századi kastélyok azon csoportjának alapos kutatása, amelynek előzményeként egyfajta váruradalmi szerepkör mutatható ki, minden bizonnyal tovább bővítheti a hatvanihoz hasonló céllal létrehozott épületek sorát. Ezek feldolgozása kapcsán szükségessé válhat a klasszikus értelemben vett, főúri reprezentációt szolgáló kastély fogalmán kívül, egy új épülettípus jellemzőinek és körének meghatározása.

23