Koppány Tibor: A Sümegi vár és a Devecseri kastély reneszánsz kőfaragványai (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 7. Budapest, 1995)

A devecseri kastély reneszánsz kőfaragványai - VI. Összefoglalás

Ferenc és utódai 1906-tól laktak benne. 1945-ben szovjet katonai parancsnokság volt, majd különböző felhasználás után lett az időközben városi jogot kapott Devecser városi könyvtára. JEGYZETEK 1 Devecserről és az ottani kastélyról, annak akkor ismert történeti adatairól: Baksay GyörgyKoppány Tibor: Devecser, Ugod, Essegvár, Döbrönte (útikalauz). Balatonfüred 1961. 338.; adatait idézi, kibővítve és továbbiakkal kiegészítve: Veress 1996; A további szakirodalmi adatok a kastély történetéről szóló részben találhatók. 2 A kastélyban 1974 és 1980 között folytatott kutatómunkáról mindeddig csupán rövid öszszefoglaló beszámolók jelentek meg: Koppány 1983; a kastély kutatása során talált reneszánsz részletekről: Koppány 1984; a kastély és építéstörténete rövid ismertetése: Koppány 1992; az addigi ismeretek összefoglalása: Koppány Tibor: A középkori Magyarország kastélyai. Bp. 1999. (Művészettörténeti Füzetek 26.) 61-62, 71, 79-86, 135. 3 A kandalló kutatás előtti állapotát ábrázoló fényképek: KÖHF 105.78

IN., 105.817N. (Darny Gézáné, 1974) 4 Devecserről és kastélyáról, valamint a település korai birtokosáról, a Choron családról az alábbi, nyomtatásban megjelent munkák állnak a kutatás rendelkezésére: Veress 1996; Varga Szabolcs: Egy Mohács után felemelkedett nemesi család karrierjének kezdetei 1525-1541 között (A devecseri Choronok). „Sic itur ad astra" XII (2001) 17-31.; Varga 2001; Oszkó 2004. 5 Takáts 1915. I. 380.; Takáts 1926. 259.; Takáts Sándor: Bajvívó magyarok. Bp. 1956. 226. 6 Takáts 1926. 260., 5.jegyzet. 7 Egyháztört. Emi. III. 134. 8 Horváth 2000. 260-261. 9 Choron Kálmán fia Gergely: 1461: MOL Dl. 72275.; 1478-1480: zalai alispán Essegvári Györggyel: Holub 1929. 471-473.; 1482-1484: veszprémi alispán: MOL Dl. 49972. 10 A család nemzedékrendjéhez ma még nem köthető Choron Lajos alispán: Fejér XI. 389. 11 ÁÚOX.426. 12 Wertner Mór: Ujabb nemzetségi kutatások. Turul 26 (1908) 132-133., ahol Márton alországbírót a négy nemzedéken át felsorolt leszármazóival együtt a Péc nemzetségből származónak írja; Karácsonyi 1900. 427-434. oldalai között közölt nemzedékrendjében személye azonban nem szerepel, ezért a feltételezés tévesnek minősíthető. Ugyanakkor azt is meg kell jegyezni, hogy a Péc nemzetségnek valóban volt egy Devecserinek nevezett ága, a középkorból ismert Apponyi, Berzencei, Kustáni, Ludbregi, Nevnai, Péczi, Szentgyörgyi, Szőllősi és különösen a Marcali ágak mellett. Minderre: Karácsonyi 1900. 13 Szentpétery Imre: Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke II. Bp. 1943. 2517. 14 Fejér VI/1. 241, 285. 15 HO VII. 242. 16 HO VII. 247. 17 ÁÚO X. 260-262, 275-276.; Békefi 1907. 250.; Lukcsics Pál: A vásárhelyi apácák története. Veszprém 1923. 11-15. 18 MOL Dl. 87232., közölve: A zichi és vásonkeői gróf Zichy család idősb ágának okmánytára. Szerk.: Nagy Imre, Nagy Iván, Véghely Dezső, Kammerer Ernő, Lukinics Pál. III. Pest 1874. 227-228. 19 Engel 1996.1. 481.; II. 60. 20 MOL Dl. 48824. 21 MOL Dl. 42228.; Fügedi 1984. 962.