Koppány Tibor: A Sümegi vár és a Devecseri kastély reneszánsz kőfaragványai (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 7. Budapest, 1995)

A devecseri kastély reneszánsz kőfaragványai - III: Történeti adatok

júvá. Az emeleti helyiségbeosztás lényegében nem változott, csupán a nagytermet osztották egy téglából készült boltozati hevederíwel a 8-9. számú két szakaszra, és mindkettőt dongaboltozattal fedték be. A kőkeretes, reneszánsz nyílásokat, részben eltérő tengelyosztással, barokk stílusúakra cserélték ki. Ugyanakkor átépítették a mellépületeket is. A település felé a nyugati körítőfalban kialakították a jelenlegi, barokk formájú kapunyílást, a korábbi kaput pedig befalazták, az afelett emelkedő kaputornyot visszabontották. Valószínűleg ekkor indult meg a külső árok betöltése, illetve a körítőfal egyes szakaszainak bontása is. 4. Az épületegyüttest a kastély összes épületén megfigyelhető részletek alapján a 19. század végén alakították át újból. A főépület belső helyiségeinek kialakítása, valamennyi ablaka és ajtaja, gerendás famennyezetei, a második emelet beépítése és az oda vezető falépcső, a külső körítőfalhoz támaszkodó melléképületek homlokzatainak és belsőinek historizáló barokkos formavilága mind erre a korra utal. (127. kép) III. TÖRTÉNETI ADATOK

4 A kastély létezését említő első adat 1532-ből származik. Birtokosa, Choron (Csórón) András, a veszprémi püspökség sümegi várnagya ezév őszén tudósította Sümegről Szalaházy Tamás egri, korábban veszprémi püspököt arról, hogy a közeli múltban hét alkalommal támadták meg a törökök Sümeg és Devecser várát, de ő a püspöki haddal és Werbőczy Imre huszárjaival mind a hét alkalommal szétverte a támadókat.

5 Öt éwel később, 1537 februárjának végén Szalaházy utódja, az I. Ferdinánd király által veszprémi püspökké kinevezett Kecsety Márton azzal a panasszal fordult a királyhoz, hogy Choron, aki Devecserben királyi épületeket emelt, holott ott azelőtt szegényes viskója volt, királyi utasítás ellenére sem akarja átadni neki Sümeg várát. Erről szóló levelében Kecsety Márton azzal vádolta Choront, hogy építkezéséhez a sümegi uradalom jövedelmét és jobbágyságát használta fel, tetemes kárt okozva ezzel a püspökségnek. Vagyonát egyébként is rablással és a szegény jobbágyság sanyargatásával szerezte.

6 A kastély építetője eszerint az a Choron András volt, aki sümegyi várnagyként a veszprémi püspökség zalai javainak volt a kezelője. Az építkezés idejét a kastély főépületének emeletén, annak délkeleti sarokhelyiségében kibontott ajtó képszékének 1526-os évszáma (802.54. kat. sz.; 200-201, 217-219. kép) határozta meg. Sümeg vára várnagyságába Devecseri Choron Andrást 1524 nyarán iktatták be, Szalaházy Tamás veszprémi püspök (1524-1528) utasítására.

7 Choron már Szalaházy elődei, Beriszló Péter (1512-1520) és Várdai Pál (1520-1524) idejében is a püspöki familiárisok közé tartozott, 1520 és 1526 között a mindenkori püspök-főispán mellett ő volt Veszprém megye egyik alispánja.

8 Ebben a tisztségében Gergely nevű, 1478 és 1484 között zalai majd veszprémi alispán nagyapját

9 és az 1439-ben említett, a családfába ma még csak feltételesen illeszthető Choron Lajos veszprémi alispánt követte.

10 Ősei kezdettől közéleti szereplők voltak. Közülük az első ismert az 1274-ben szereplő Devecseri Imre (akkori írásmód szerint Eymich), aki a Devecser közelében birtokos Ajkai és Lőrintei családok közt folyó birtokperben királyi kiküldött volt.

11 Márton nevű fia 1293 és 1297 között Péc nembeli Apor országbíró helyettese,

12 ebben a tisztségében a családi vagyon megalapozója. 1274-ben még Gutkeled nembeli Omodé vasi ispán felsőlindvai várnagyaként kapta meg a Devecserhez közel fekvő Kohár birtokrészét a