Koppány Tibor: A Sümegi vár és a Devecseri kastély reneszánsz kőfaragványai (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 7. Budapest, 1995)

A devecseri kastély reneszánsz kőfaragványai - I. A kastély kutatása

DEVECSER, KASTÉLY Azonossági szám: 802. I. A KASTÉLY ÉS KUTATÁSA A Sümegtől északkeleti irányban, alig húsz kilométer távolságban fekvő Devecser főterének keleti oldalán, a településtől északra folyó Torna patak széles völgye felé lejtő dombhát szélén áll a jelenlegi formájában egyszerű tömegű, magas kőfallal és azon belül a falhoz épített melléképületekkel körülvett, műemlék Esterházy-kastély (119. kép). A szabadon álló, téglalap alaprajzú, mély pincével ellátott, kéttraktusos, magas tetővel fedett épület egyemeletes, a padlásterébe épített második emeletszinttel (120. kép). A körítőfal tágas udvart zár be, annak mind a négy oldalán a kőfal mellett földszintes melléképületek sorakoznak (121. kép). Az északnyugati sarokban álló, emeletes épület külső oldalán háromemeletes torony magasodik. A vele szemben, a délkeleti sarokban levő, félnyeregtetővel fedett mellékszárnyhoz a keleti oldalon sokszögzáródású kápolna csatlakozott, amelynek karzatára a főépület emeletéről folyosó vezetett, alatta kocsiáthajtóval. A kastély kapuja a nyugati oldalt lezáró körítőfalban nyílik. Attól jobbra, déli irányban helyezkedik el egy háromszakaszos harmadik melléképület. A kastély épületegyüttesét délről és nyugatról keskeny parksáv, a másik két égtáj felől pedig nagy kiterjedésű tájképi park határolta. Veszprém megye vezetése 1974-ben döntött arról, hogy az 1945 után járási hivatalok céljára használt és 1960 óta üresen álló kastélyban helyezi el oktatási központját. Ennek nyomán kezdődött meg a megye és az Országos Műemléki Felügyelőség (OME) vezetőinek közös megegyezése alapján még abban az évben a kastély helyreállításának előkészítése. A megegyezés szerint az OME vállalta a tervezett építkezést megelőző helyszíni kutatást, a megye pedig az új célnak megfelelő tervezési munkát, az ahhoz szükséges és az OMF által nyújtott műemléki konzultációval együtt. A közös munkához a megye készíttette el az épületegyüttes felmérési rajzait. A kastély főépületéről már a kutatás megkezdése előtt ismert volt, hogy késő barokk külsején és historizáló, barokkos belső tereinél korábbi eredetű. 1953-ban a hiányos vakolatú épület északi homlokzatának földszintjén több, másodlagosan befalazott, reneszánsz tagozatú kő nyíláskeret-töredék volt látható, emeletén pedig a hátsó traktus déli második helyiségében nagyméretű, korai reneszánsz kandalló díszlett. Pincéjének donga-, illetve fiókos donga boltozatai is késő középkorinak tűntek. A földszinti bejárat mögötti előtér délkeleti sarkában látható, kőből épített csigalépcső és annak gótikus, elszedett kőkeretű ajtaja (122. kép) ezt a középkori eredetet támasztotta alá. Már barokknak látszottak az első emelet egyszerű, ugyancsak fiókos dongaboltozatai. A történeti irodalom adataiból tudható volt, hogy a 16. század első felében a Choron család birtokában létezett Devecserben kastély, valamint az is, hogy a 18. század végén az