Koppány Tibor: A Sümegi vár és a Devecseri kastély reneszánsz kőfaragványai (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 7. Budapest, 1995)

Előszó

környéki márgából készült darabokat pedig minden bizonnyal készen kifaragva Budáról szállították a két helyszínre. Az anyag feldolgozása a LAPIDARIUM HUNGARICUM sorozatának köteteiben kialakult módszert követi, azonban részben az anyag által megkívánt, részben a feldolgozás során tapasztalt sajátosságok alapján kisebb módosításokkal. A két építmény egymással rokon reneszánsz kőfaragványai a kialakulásuk körüli történeti események eltérő volta következtében egymástól eltérő tárgyalásmódot és bemutatást kívánnak. A sümegi vár romjainak feltárásáról és műemléki védelméről ugyanis annak „befejezése" után a két résztvevő tollából részletes beszámoló jelent meg, a devecseri kastély kutatásáról azonban nem. Az előző esetében ezért csak a vár reneszánsz átépítésével kapcsolatos összefoglaló, az utóbbi esetében azonban az alábbiakban a kastély lehetőség szerinti teljes történeti és építéstörténeti ismertetése olvasható. Mind a két építménnyel kapcsolatosan bemutatásra kerül maga a műemlék, a sümegi vár, illetve a devecseri kastély Azt a faragványok előkerülésének módja, vagyis az egymástól eltérő kutatási módszerek, a régészeti ásatás és a műemléki falkutatás ismertetése és annak eredményei követik. Az ezután következő, a történeti adatokat felsoroló fejezet a romjaiban megmaradt és ezért teljességében meg nem ismerhető sümegi várnál annak reneszánsz építési szakaszait, az azokra vonatkozó történeti adatokat és az abból levonható következtetéseket mutatja be, a jelenleg is épségben álló, bár többször átépített devecseri kastélynál azonban az előzményekkel együtt tárgyalja a kastély történetét és építtetői, birtokosai személyét, társadalmi és gazdasági helyzetét, a kastély megépülésétől kezdve 20. századi átépítéséig. Önálló fejezet ismerteti a kőfaragványok stiláris sajátosságait, ezt követően pedig felhasznált anyagát, s végül mind a két téma összefoglalását. A kőfaragványok jegyzéke, valamint az azokból kialakítható szerkezeti és formai összefüggések a LAPIDARIUM HUNGARICUM kialakult módszerei alapján zárja a két műemlék anyagának ismertetését.