Koppány Tibor: A Sümegi vár és a Devecseri kastély reneszánsz kőfaragványai (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 7. Budapest, 1995)

A sümegi vár reneszánsz kőfaragványai - III. A reneszánsz kőfaragványok és azok anyaga

szima tagozat látható (801.63-64. kat. sz.; 90-91. kép). Egy éles tagozatokai faragott darabon kidomborodó címerpajzsban egymás alatt két sorban az A:K:E:V (Andreas Kövessy Episcopus Vesprimiensis) és az alatt az 1567-es évszám olvasható (801.65. kat. sz.; 92-93. kép). Végül öt darab szimás párkánytöredék alsó lemezén fogrovat található. Közülük négy nyíláskeret, ajtó vagy ablak felett helyezkedett el (801.66-69. kat. sz.; 9498. kép), egy azonban olyan tompaszögben tört elem, amely sarokkandalló párkánya volt (801.70. kat. sz.; 99. kép).

66 A megmaradt négy ablakkönyöklö közül három a megszokott félpálca-kis lemezlapos szima-kis lemez tagozasd (801.71-73. kat. sz.; 100-102. kép), egy töredéken azonban a párkányelemeken megszokott lemez-szima-lemez-negyed pálca tagozás van (801.74. kat. sz.; 103. kép). A nyíláskeret töredékek kevés kivétellel négyszög keresztmetszetűek. Ebből következik, hogy a reneszánsz építészet korára jellemzően önhordó szerkezetként készültek, s központi műhelyben kifaragva szállították azokat a helyszínre, hogy előre kifalazott helyükre behelyezzék. Egyes elemek esetében - főként a felső szemöldökköveknél és az első, Mohács előtti periódusban készült valamennyi darabnál - megfigyelhetők olyan durván nagyolt befalazó fülek (többekközött a 801.8., 801.9., 801.15., 801.18. stb. kat. sz. faragványoknál; 23-24, 32, 36-37. kép), amelyek azt bizonyítják, hogy nem valamennyi keret volt önhordó szerkezetű. Ezeket a keretdarabokat ugyanis nem lehetett előre kifalazott falhornyokba behelyezni, csak a falazással egyidejűleg voltak beépíthetők. Mindez még korábbi technikai felfogásra mutat, amely a reneszánsz formavilágában jártas, de még gótikus tanultságú kőfaragók szereplésére vall, akárcsak az egyes faragványoknál ismertetett, késő gótikus jellegű tagozatkereszteződések. A fentiekben már említett, 1559-es évszámú kőlemez (801.76. kat. sz.; 105. kép) számegyei is még gótikus hatásúak. Ez a darab, előkerülési helye alapján, a belső kaputornyon lehetett eredetileg. Esetleg a kaputornyot díszíthette a két antikva betűs töredék is, (W)ESPRIMI... NSIS ANN felirattal (801.77-78. kat. sz.; 106-109. kép), ez a kőtábla azonban betűi alapján korábbi lehet az előzőnél, s a Mohács körüli építkezés tartozéka volt. Végül három dekoratív töredék a várnak a kivétel nélkül egyszerűen faragott építészeti tagozatokhoz képest gazdagabban faragott díszítményeihez tartozik. Az egyiken (801.79. kat. sz.; 110-111. kép), amely valószínűleg kör formájú kőlemez lehetett, keskeny vájaton belül tölgylevél koszorú kis része, s azon belül feltételezhetően címerpajzs letört helye látható. Valamelyik építtető püspök emlékét hirdette a kaputorony vagy a palotaszárny falában. Egy másik, mára már elveszett, kisméretű, budai márgából faragott töredéken szalagcsokor és gyümölcs-köteg maradványai voltak láthatók (801.80. kat. sz.; 112. kép). Eredetileg a kápolnához tartozó díszítmény, oltár vagy tabernákulum része lehetett. A harmadik darabra mélyített szalag alatt körbe vésett, kisméretű, hatlevelű virágot faragtak (801.81. kat. sz.; 113. kép). Az eddig felsorolt és ismertetett faragványok többsége annak a Szalaházy Tamás püspöknek tulajdonított, a Mohács körüli években készült nagy építkezésnek az emléke, amelynek során a még Vetési püspök kapucímerével díszített korai várat mai terjedelművé növelték. Ekkor épült a külső vár nyugati oldalára a külső falaiban emelet magasságú falakkal megmaradt palotaszárny, boltozott és pincének használt alsó szintje felett az ablakok helyét jelenleg is mutató felső szinttel (12. kép). Hasonló módon ebből az építkezésb 51 származott a kettős nyílású, felvonóhidas belső kaputorony is, elszedett és gótikus