Koppány Tibor: A Sümegi vár és a Devecseri kastély reneszánsz kőfaragványai (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 7. Budapest, 1995)
A sümegi vár reneszánsz kőfaragványai - II. Történeti adatok
1559-ben a király előtt pereskedett a Várpalotát birtokló Podmaniczkyakkal, akik a Balaton északi sarka feletti püspök falvakat foglalták el, akkor azok helyett évi 400 forintot ítélt neki az uralkodó. 52 1560-ban királyi adományként kapta meg a fehérvári prépostság zalai birtokait is. 53 A püspök 1554-ben az egyházmegye töröktől meg nem szállt területén Szepetneki Gáspár őrkanonok és püspöki helynök vezetésével indította meg a zalai főesperesség egyházlátogatási eljárását. 54 Az egyházmegye és a sümegi vár újjáépítése közben vett részt 1555 és 1559 között a Pozsonyban székelő, a király mellé rendelt Magyar Tanács munkájában, 55 bár ekkor már sokat betegeskedett. Nádasdy Tamás nádor udvari orvosa, Szegedi Kőrös Gáspár 1556 és 1561 közötti leveleiben számolt be urának Kövessy püspök vesebántalmairól, amelyet akkor még sikerrel gyógyított. 56 A vár és az ahhoz tartozó püspöki birtokok élén ekkortájt már a főpap unokaöccse, a vele együtt nemesi címereslevelet kapott Kövessy Benedek állt, Ormányi lózsa ugyanis 1562 őszén elhunyt. 57 Még Ormányi várnagy halála előtt, 1562 nyár elején villám csapott a vár középkori eredetű déli tornyába, ahol a lőport tárolták, s az felrobbant. A robbanás ereje a belső várat teljesen elpusztította, és leégett az egész vár. Kövessy András az újjáépítés érdekében az uralkodóhoz fordult segítségért, a püspökség megmaradt birtokainak jövedelme ugyanis ahhoz nem volt elégséges. 58 1. Ferdinánd nevében Miksa főherceg felszólította a pozsonyi magyar kamarát, hogy a várpalotai várhoz csatolt püspöki birtokok kárpótlásául járó évi 400 forintot azonnal fizesse ki, mivel azzal már három éve tartoznak. Ugyanakkor a veszprémi káptalannak a tihanyi várhoz csatolt birtokai fejében évi további 200 forintot fizettek a vár újjáépítésére, 1562-ben így összesen 2000 forintot utaltak át a püspöknek. 59 Az ennek nyomán megindult építkezés és annak szereplői ismeretlenek, a vár falaiban látható részletek nyomán azonban bizonyosnak látszik, hogy a jelenlegi belső vár öregtornya és falain belül álló épületrészei, közte a kápolna ekkor épült újjá. A belső vár külső falait rézsűsen rakott köpenyfallal vették körül, s abban ágyúlőréseket alakítottak ki, amellyel a vár déli része bástya formájúvá vált. Falaiban számos gótikus faragott kő látható befalazva, ami arra vall, hogy a villámcsapás következtében elpusztult korai vár anyagából emelték. Újjáépült a vár többi része is, amelynek bizonyítéka az az ablakszemöldök-töredék 1567-es évszámú pajzzal (801.65. kat. sz.; 92-93. kép), amely a belső kapu előtti farkasveremből került elő. Az újjáépítéshez tartozott a nagy udvar északkeleti sarkában feltárt ciszterna, amelynek falaiban gótikus és korai reneszánsz faragványok voltak beépítve, és amely a 16-17. századi várleltárak szerint ácsolt szerkezetű fa védőépülettel rendelkezett. Kövessy püspök a felszerelést és a vár fegyverzetét is megújította és bővíttette, az 1568-ban készített, latin nyelvű várleltár említi azt az ágyút, amelyet az ő felirata díszített. 60 Az említett, 1567-es évszámú ablakpárkány anyaga az a Balaton-felvidékre a mai napig jellemző permi vörös homokkő, amelyből több helyen látható a várban jelenleg is faragott kő, gótikus részlet. A régészeti feltárásból több ilyen anyagból készült, kimás reneszánsz ajtó- és ablakkeret töredék került elő (801.19., 2123., 30-31. kat. sz.; 38, 40-43, 52-53. kép), amelyek azonos tagozásuk alapján éppúgy származhattak az 1524-1528 közötti periódusból, mint az 1554-ben megindult, illetve az 1562 utáni építkezésből. Püspöksége utolsó éveiben Kövessy András 1563-ban kapott megjelentés szerepet, amikor Pozsonyban a veszprémi püspökök ősi jogán ő koronázta királynővé II. Miksa feleségét. 61 Két évvel később, 1565 novemberében már szélütött, súlyos beteg emberként
