Koppány Tibor: A Sümegi vár és a Devecseri kastély reneszánsz kőfaragványai (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 7. Budapest, 1995)

A sümegi vár és a devecseri kastély kőfaragványainak kőzettani vizsgálata (Gálos Miklós – Kertész Pál – Marek István)

A kőzettani vizsgálatok lehetőséget adtak arra, hogy a felhasznált kőzetváltozatok jellegzetességei szerint megkülönböztetéseket tehessünk. A homokkövek többsége fiatal, a miocén korból származó karbonátos és szilikátos kötésű pannon homokkő, de meghatározó jelentőségű az idősebb, a perm korból származó szilikátos kötésű homokkő jelenléte is. 1. Szürke színű, finomszemű, pannon kori homokkő: tömött szerkezetű, finomszemű, törmelékes üledékes kőzet. A ragasztott kőzetszövetében a kőzetalkotók közötti kötés karbonátos vegyi jellegű. A kőzetalkotó homokszemcsék lekerekített kvarc, kvarcit szemcsék. A közel egyszemcséjű kőzetalkotók szemnagysága 0,2-0,3 mm. A kőzetváltozatok porozitása szemcseközi. (230. kép) 2. Barnás árnyalatú, szürke színű, finom- és középszemű, pannon kori homokkő: szilikátos kötésű, törmelékes üledékes kőzet. A kőzet tömött szerkezetű, szövete ragasztott kőzetszövet. A kőzetalkotó kvarc szemcsék élesek, sarkosak. A közel egyszemcséjű homokkőben a szemcsék átlagos mérete 0,3 mm. A kőzet színét a limonitos szennyeződés adja. A vizsgált homokkövek porozitása szemcseközi, mértéke négy térfogat százalék alatti. (231. kép) 3. Barnás árnyalatú, vörös színű, finom és középszemű, perm kori homokkő: a Balaton-felvidék jellegzetes kőzete. A kvarcot és színes szilikátásványokat tartalmazó, törmelékes üledékes kőzet kőzetszövetében a kvarcok változó szemnagyságúak. A 0,5-1 mm szemnagyságú kvarcszemcsék mellett a homokos törmelékrész 0,5 mm alatti. A kőzetszövetben a kőzetalkotók szemcseérintkezésűek. A színes szilikáttörmelékek is izometrikus alakúak. A kőzet porozitása szemcseközi, a pórusterek helyenként 0,5 mm nagyságúak. (232. kép) 4. A mintaanyagban ritkábban előforduló kőzetfajták közül fontos helyet foglalnak el a mészkövek. A tömött mészkövek, kristályos eocén kori mészkövek mellett a jól faragható, miocén kori durva mészkövek különböző típusaival találkozhattunk. A durva mészkövek a miocén korban képződött, oldatból kivált vegyi üledékes kőzetek. A durva mészkövek közül a leggyakrabban előforduló kőzetváltozat az ooidos durva mészkő, de az ooidos, onkoidos durva mészkövek mellett a tömött szerkezetű, bioklasztos fiatalabb lithothamniumos durva mészkövek is jellegzetes faragott kövei a mintaanyagnak. A lithotamniumos durva mészkő karbonátos bioklasztos, foraminiferás, váztöredékes szövete foraminiferákban gazdag. A kőzet tömött, porozitása 5 térfogatszázalék körüli. (233. kép) 5. A mintaanyagban jellegzetesen előforduló bazalttufa sötétszürke színű, kissé barnás árnyalatú piroklaszt. A tufás szövetű, salakos alapanyagot tartalmazó kőzetszövetben a bazaltszemcsék változó méretű, általában 1-5 mm szemnagyságú agglomerátumos szemcsék formájában vannak jelen. A kőzet szövetében a bázikus kristályos kőzetalkotó piroxének, augitok hintetten fordulnak elő. (234. kép) 6. A faragott kövek között sárgásbarna színű, világos árnyalatú, tömött szerkezetű ún. budai márga, és szürkés színű bryozoás mészmárga fordul elő. A budai márga kőzet-