Koppány Tibor: A Sümegi vár és a Devecseri kastély reneszánsz kőfaragványai (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 7. Budapest, 1995)

A sümegi vár reneszánsz kőfaragványai - II. Történeti adatok

hogy a két helyen dolgozó kőfaragó gárda Szalaházy Tamás királyi titkár, később udvari kancellár, majd veszprémi püspök jóvoltából Budáról került Sümegre és Devecserbe.

29 A század középső évtizedeiben történt újabb reneszánsz építkezésre abból az adatból lehet következtetni, amely szerint 1553-ban Sforza Pallavicini királyi főhadparancsnok és győri főkapitány utasítására fordult meg Sümegen Giovanni Maria de Speciecasa építőmester.

30 A győri és a komáromi vár erődítési munkáit irányító mestert a sümegi vár és a tapolcai castellum erősítése érdekében küldték a két helyszínre. Sümegi működésének nyomát hirdeti a vár északkeleti sarkán emelkedő, többszintes bástya falában látható két kőlap, az egyiken 1554-es évszámot tartalmazó, négysoros felirattal, a másikon ugyanezzel az évszámmal (9-11. kép) - a felirat szerint a bástyát Kövessy András veszprémi püspök építtette Ormányi Józsa várnagy közreműködésével.

31 A várról szóló irodalom Kövessy püspököt mint annak újjáépítőjét tartja számon.

32 Ezt az elsőként már írott forrásokból is ismert építkezést az tette szükségessé, hogy 1552 nyarán Ali budai pasa rövid ostrom után elfoglalta a püspöki székhelyet, Veszprém várát.

33 A veszprémi püspököknek ettől kezdve Sümeg vára lett a székhelye és megmaradt, a töröktől meg nem szállt birtokainak központja. Ettől kezdve nyolcvan éven át itt őrizték a püspökség kevés megmentett értékét, azok között levéltárát is.

34 A vár megerősítését és őrséggel való ellátását már Kövessy püspök elődje, Bornemisza Pál sürgette a királynál és Nádasdy Tamás országbíró, országos főkapitánynál,

35 aminek következtében 1546-ban 32 lovast rendeltek oda a magyar rendek által megszavazott hadiadó terhére, Késás Pál dunántúli főkapitány seregéből. Ugyanannak az évnek a második felében királyi gyalogos őrség került a várba.

36 1 548-ban a Helytartótanács tervezete szerint őrsége 50 lovas és 16 gyalogos volt, és 1550-ben is 50 lovast és 16 gyalogos katonát rendeltek Sümegre.

37 Bornemisza püspök Veszprém eleste után újabb erősítésért folyamodott,

38 sőt egy nagyméretű rézágyút is készíttetett Bécsben a vár számára.

39 Speciecasa építőmester még az ő kérése alapján járt Sümegen, amelynek vára eszerint rövid időre a győri főkapitányság szervezetén belül bekerült a királyi végvárak sorába. Az építkezés már Bornemisza utódja, Kövessy András püspök idején kezdődött meg. Ahhoz a püspökségjövedelmei mellett felhasználhatták az országgyűlés által Somogy és Zala megyéből elrendelt ingyenmunka háromnegyed részét is.

40 A régészeti feltárásból előkerült kőfaragványok közül több is ebből az időből származik. Kövessy András 1502-ben az újkorban Csopak faluba olvadt, akkor Zala megyei Köves, Kövesd nevű faluban, püspöki jobbágyszülőktől született. Tizennyolc éves kora előtt emelte ki a paraszti sorból, szabadította fel, taníttatta és indította el a papi pályán Beriszló Péter püspök (1512-1520).

41 Utódai, Várdai Pál (1521-1524) és Szalaházy Tamás (1524-1528) püspöksége idejéből nem maradt róla ismert adat. Az őket követő Kecseti Márton püspöknek (1528-1549) azonban bizalmi embere volt, és valószínűleg az ő közvetítésével kapta meg az óbudai préposti címet és azzal a veszprémi kanonokságot. 1549 tavaszán I. Ferdinánd király, Kecseti püspök írásos javaslata alapján, nemességet és címereslevelet adományozott neki és Katalin húgának, valamint az utóbbi férjének, Kismihály Györgynek, Benedek, Bertalan és Egyed nevű fiaikkal együtt. Egyúttal királyi kápolnaőrnek nevezte ki, nemesi kúria rangjára emelve a család kövesdi házát.

42 1550-ben a veszprémi egyházmegye javadalmasainak összeírásában a 35 felsorolt kano-