Koppány Tibor: A Sümegi vár és a Devecseri kastély reneszánsz kőfaragványai (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 7. Budapest, 1995)

A sümegi vár reneszánsz kőfaragványai - II. Történeti adatok

Ifjabb Vitéz János utóda 1499 és 1501 között az akkor még világi ember Szatmári György királyi kancellár volt, aki püspöksége székhelyére el sem jutott, csak annak jövedelmét élvezte.

12 Szatmári után nem egészen egy évig, 1502-1503-ban Frangepán Gergely töltötte be a püspöki széket. Ők mindketten olyan rövid ideig viselték a püspöki címet, hogy nagy építkezés megrendelőjeként el sem képzelhetők. 1503-tól 1511-ig pápai kinevezés alapján az itáliai Pietro Isvalies bíboros, reggiói érsek töltötte be a püspöki tisztet. A püspökséget helyette 1507-ben Bellus Russus Tamás segesdi főesperes, 1508-ban pedig a pistoiai származású Baldus Vince kanonok, püspöki helynök, egyúttal a szekszárdi és a pécsváradi bencés apátság gubernátora vezette.

13 Működésükről nem sok tudható, azonban semmi valószínűsége nincs annak, hogy a sümegi várban építkeztek volna. Az 1512-ben kinevezett Beriszló Péter, a következő évtől egyúttal horvát-szlavóndalmát és egyben jajcai bán, a déli végek katonai vezetője volt, aki 1520-ban a török elleni harcban esett el.

14 Helyette a dalmata Thomas Niger spalatói főesperes (archipresbiter) és veszprémi kanonok, valamint Beriszló püspök unokaöccse, Statileo János segesdi főesperes, püspöki adminisztrátor vezette az egyházmegyét.

15 Valamennyien humanista műveltségűek voltak, és abból a Dalmáciából származtak, ahol a 16. század elején már gyökeret vert a reneszánsz építészet. Beriszló Pétert a veszprémi székesegyházban temették el. Reneszánsz sírkövének töredékeit 1972-ben találták meg a veszprémi várban, amelyeket restaurálva és kiegészítve a székesegyházban helyeztek el.

16 A sümegi vár egyes részeinek reneszánsz átépítése esetleg már köthető az ő személyükhöz, bár erre vonatkozóan semmiféle adat nem áll a kutatás rendelkezésére. Az a körülmény azonban, hogy Beriszló püspök a déli végek bánjaként a maga által fizetett püspöki bandérium élén harcolt a török ellen, minden bizonnyal felemésztette a püspökség jövedelmét, s így aligha lehetett alkalma olyan méretű építkezésre, mint amilyen a sümegi várban történt.

17 Építkezéssel kapcsolatban hasonlóképpen nem szólnak a források az őt követő Várdai Pál püspöksége idejéből sem. A Somogy megyei kisnemesi családból származó Várdai Pál deák egyházi pályája világi létére budai prépostként indult. Az 1510-es évek elején Herendi Miklós kincstartó helyettese és Szatmári György kancellár titkára, 1519ben királyi kincstartó, 1520-ban az udvari kamara prefektusa. 1521 és 1524 között volt veszprémi püspök. 1524-ben megkapta a veszpréminél jóval nagyobb jövedelmet jelentő egri püspökséget. Részt vett a mohácsi csatában, és az ott elesett Szálkai László helyett Szapolyai János király még 1526-ban esztergomi érsekké nevezte ki. Esztergom 1543ban történt eleste után káptalanjával Nagyszombatba menekült. 1527-től Ferdinánd király pártján volt, aki megerősítette érseki székében, és 1542-ben az ország királyi helytartójává nevezte ki.

18 Rövid ideig tartó veszprémi püspöksége idején az egyházmegyét Pethry Miklós nándorfehérvári püspök, veszprémi püspöki helytartó és Kostka Szaniszló kormányozta, birtokait Hédervári István vezette.

19 1522 tavaszán Várdai a Csebi Pogány Zsigmondtól felvett 6300 forint kölcsön fejében egy évre lekötötte neki a veszprémi és a sümegi vár jövedelmének felét,

20 aminek következtében a sümegi vár reneszánsz átépíttetője ő semmiképpen sem lehetett. A részletformái alapján a Jagello-kor idejére, a Mohács előtti korra helyezhető sümegi kora reneszánsz kőfaragványok a fentiek szerint az 1524 és 1528 között a püspöki székben ülő Szalaházy Tamás építtető tevékenységéhez köthetők. Az erdélyi köznemesi családból származó és a krakkói egyetemen tanult, görögül, latinul és franciául