Koppány Tibor: A Sümegi vár és a Devecseri kastély reneszánsz kőfaragványai (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 7. Budapest, 1995)

A devecseri kastély reneszánsz kőfaragványai - III: Történeti adatok

mutatnak a Devecserben talált korai reneszánsz faragott kő tagozatokkal, sőt egyes esetekben az anyaguk is azonos. Mindez a két építkezés mindkét helyen megállapítható időpontjával együtt azt a feltételezést támasztja alá, hogy Choron András a sümegi várban dolgozó kőfaragókkal, kőművesekkel és más iparosokkal ugyanakkor építtette fel devecseri kastélyát.

59 A devecseri kastély építési időpontjának meghatározásához hozzásegíthet annak ismerete, hogy a kőből faragott nyíláskeretek elhelyezése minden esetben az építkezés utolsó szakaszában történt. Mivel az 1526. augusztus 29-én lezajlott mohácsi csatát követő szeptember hónap ilyen jellegű építési munka kezdésére semmiképpen nem volt alkalmas, ezért a kastéllyá építés, legalábbis a főépület kialakítása 1526 nyarának végére már mindenképpen befejeződött, legfeljebb az erődítés készítése húzódhatott át a következő évre vagy évekre. Choron András pályafutása a továbbiakban meredeken ívelt felfelé. Az 1528-ban az egri püspöki székbe áthelyezett Szalaházy korábbi püspökségének birtokai Choron kezében maradtak a korábban elfoglalt tihanyi apátsággal, annak somogyi és zalai birtokaival együtt.

60 A Habsburg-párt egyik dunántúli vezéregyéniségeként 1534-ban Zala megye mellett már Veszprém megye főispánja is ő volt, ebben a tisztségében 1536-ban I. Ferdinánd király újból meg is erősítette.

61 A két király közt folyó ellenségeskedés során birtokait nem egy esetben erőszakkal, akár fegyverrel is tovább növelte. 1532-ben szabályos szerződéssel vásárolta meg a bakonyi Ugod vára és az ahhoz tartozó tizenkét helység birtokának egyik felét, a másik részt 1539-ben vette meg.

62 1535-ben Ferdinánd királytól kapta meg az addig Pápa várához tartozó Kúp, Szerecsen, több bakonyi és Balaton-felvidéki falu birtokát, később pedig további vasi, veszprémi és zalai birtokokat.

63 Birtokvagyona 1547-ben érte el legnagyobb kiterjedését, ekkor vette zálogba ifjabb Erdődy Pétertől a Devecserhez közeli Somlyó várát és annak nagy kiterjedésű, a Vas megyei Jánosháza körüli uradalmát.

64 1537 év elején I. Ferdinánd király veszprémi püspökké Szalaházy unokaöccsét, az egyébként világi Kecsety Mártont nevezte ki. Choront felszólította Sümeg várának átadására,

65 ő azonban azt feltételekhez kötötte. Azév február 20-án írott levelében közölte a püspökség megbízottaival, hogy a sümegi várnagyként 1524 óta, valamint az elmúlt egy évtized során Sümeg és Veszprém várának fenntartása érdekében viselt költségeit fizessék meg. Ennek fejében ötvenezer forintot kért készpénzben, ezen kívül pedig azt, hogy engedjék át neki a püspökség két tizedkerületének jövedelmét húsz évre, fizessék ki a sümegi vár tisztségviselőinek elmaradt bérét, a tihanyi apátságot hagyja meg a király az ő, illetve fia birtokában, a familiárisainak juttatott birtokokat hagyják azok kezében, valamint további, felsorolt birtokok jogát is kérte.

66 Kecsety Márton naplója szerint Choron április 13-án adta át neki Sümeg várát, addigra tehát megegyeztek a püspököt illető feltételek teljesítéséről.

67 A tihanyi apátságot csak 1539 végén adományozta Ferdinánd király Choron András fia, a kiskorú János számára azzal a kikötéssel, hogy a törvényes kor elérése után szerzetes lesz, addig pedig az intézményt apja kormányozza.

68 A főispáni tisztségeivel és nagykiterjedésű Somogy, Vas, Veszprém és Zala megyei birtokaival a főrendiek sorába került Choron András székhelyét, Devecser mezővárost az egyre erősödő török veszély miatt az 1530-as években palánkfallal és árokkal vetette körül, és benne saját költségén tartott fegyveres őrséget. A település ettől kezdve magánbirtokként végvár lett. 1536 februárjában érte az első támadás, akkor a János király oldalára pártolt Török Bálint cseszneki várnagya, Répássy Ferenc ura parancsára feldúlta és