Horler Miklós szerk.: Vas megye műemlékeinek töredékei 2. Magyarszecsőd - Zsennye (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 6. Budapest, 2002)

Tanulmányok – a töredékek katalógusai - Vép, római katolikus templom (Lővei Pál, Ivicsics Péter)

Lővei Pál VÉP, RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOM Azonossági szám: 84. A község, mint az udvarnokok faluja, először 1217-ben szerepel az oklevelekben,

1 de már 1186-ban vépi szabad udvarnokokat említ egy III. Béla által kiadott oklevél.

2 1280-ban IV. László Rubinus vasi ispán birtokába adta a falut,

3 1386/87-ben pedig Zsigmond király Ellerbach Jánosnak és Bertoldnak adományozta.

4 A család utolsó sarja, Ellerbach János Vépet is, hasonlóan más Vas megyei birtokaihoz, így a monyorókeréki uradalomhoz, 1496-ban Bakócz Tamásra hagyományozta. 1499-ben, királyi megerősítéssel, Bakóczra és unokaöccsére, Erdődy Péterre is szállt a birtok.

5 Az Erdődyek a II. világháború végéig birtokolták, ők voltak egyben a templom kegyurai is. A templomról (Széchenyi tér; 943-944. kép), illetve papjairól kevés középkori adat ismert. 1298-ban szerepel a Szent András-templom plébánosa, István, 1424-ben pedig Simon volt a plébános neve.

6 1393-ban az Ellerbach testvérek panaszára Zsigmond király megtiltotta a győri püspöknek, hogy Vép lakóit és jobbágyait régi szokásuk ellenére tized fizetésére kényszerítse, mivel azt régtől fogva plébánosaiknak adják.

7 Az épület egyes faragványos részletei (945-947. kép) középkori eredetre utalnak. A templom a 16. századi református korszakot követő rekatolizáció során visszanyerte középkori titulusát: a 18. században ismét Szent András-templomként említik.

8 A 18. század első felében átépítették, a munkálatok évszámára vonatkozóan 1728-as és 1734es adat egyaránt előfordul a szakirodalomban.

9 Ez az építkezés azonban csak részleges volt, mivel az Acta Cassae Parochorum túlnyomórészt az 1730-as évekből származó leírásai között csak a Szent András tiszteletére szentelt templom nemrég helyreállított tetejéről és sekrestyéjéről van szó, a többi része romos állapotban volt, falai és boltozata sürgős helyreállításra szorultak; ekkor még körülötte terült el a részben fallal övezett temető.

10 Az 1756-os vizitáció már megváltozott, ma is érvényes Urunk színeváltozása titulusát említi!

1 1788-ban Szily János szombathelyi püspök szentelte újjá az akkor már nagyjából mai formáját mutató templomot.

12 A kereszthajó és a torony 1848-1849-ben nyerte mai képét,

13 a déli kereszthajó ajtajának, illetve a tornyon nyíló nyugati bejáratnak a vas kilincsein is 1849-es évszám olvasható. (Ezt az építkezést csupán egy-két évvel előzte meg a vépi Erdődy-kastély 1846-1847-ben végrehajtott, romantikus stílusú átépítése; az építtető mindkét épületen gróf Erdődy Sándor volt.

14

) 1862-ben is dolgoztak a templomon.

15 A szentélytől délre 1898-ban emelték az ún. iparosok sekrestyéjét (a valódi sekrestye az északi oldalon található), felette az Erdődy-oratóriummal.

16 1929-ben általános helyreállítás során a teljes belsőt kifestették, ekkor készültek a ma is meglévő üvegablakok!

7 A külső mai, neoromán vakolattagolása, a félköríves záródású nyílások, illetve a kisebb, kerek ablakok keretelése, a zárópárkány alatti fogrovat a félköríves ívsorral, a függőleges falsávok és az egységes kőlábazat vagy 1898-ban, vagy 1929-ben készültek.