Horler Miklós szerk.: Vas megye műemlékeinek töredékei 2. Magyarszecsőd - Zsennye (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 6. Budapest, 2002)
Tanulmányok – a töredékek katalógusai - Meszlen, római katolikus templom (Mentényi Klára, Ivicsics Péter, Lővei Pál, Horler Miklós, Faragó János)
JEGYZETEK 1. Az 1910. évi építési munkálatokat összegzi az akkori plébános: Török 1911.; Ezen kívül lásd: MOB Irattár 1910/576, 605, 628, 695, 815, 878, 890. 1027, 1083. és 1913/388. számú iratok (OMvH Könyvtár). 2. A helyszíni kutatási eredmények első publikációja: F. Mentényi Klára: A meszleni római katolikus templom műemléki kutatása. VHK 1995/3. 76-84. 3. Született olyan elképzelés, miszerint a település neve egy szláv eredetű személynévre vezethető vissza: Herényi István: Bulcsú nemzetségének nyári szállása az Árpádok korában. Századok 105 (1971) 368.; Felmerült a „mez", illetve a „mész" szavakból történő származtatás is: Vas megye 1982. 81. 4. HO I. 30.; UB I. 239. 5. HO VII. 190. UB II. 265. 6. Herényi 1965. 595.; Sül 1968.; Hetyéssy 1968. 7. OL DÍ. 46228. 8. Liber Regius II. fol. 367. 1550., közli: Hetyéssy 1968. 595. 9. OL Magyar Kamara Archívuma. Conscriptiones portarum Die. Vas I. fol. 31 8/v-31 9/v. 10. Sill 1968. 260. 11. Schern. Sah. 1972. 59. 12. Lásd az 1. jegyzetet. - Az 1950-ben a templom középkori északi falának nagyobb részét és a teljes barokk boltozatot érintő bontással kezdődő munkálatok egészen 1958-ig elhúzódtak: História Domus, 1938-1950 október végéig. Kézirat, Meszlen, Plébániai Irattár. 13. Lásd az 1954—1958-ig tartó építkezéssel kapcsolatos iratanyagot: Meszlen. Plébániai Irattár; Az ötvenes évek építkezéseire lásd még az akkori tervező, a szombathelyi Brenner János által készített, a Sztehlo-féle 1910-es alaprajz és metszet (OMvHT 3494.) nyomán készült, 1950 márciusából származó felmérési rajzot: OMvHT 3493. 14. OMvHT 3495. 15. Az ugyanazon a lapon szereplő alaprajzot és az északi falat mutató hosszmetszetet Gruber J. építészmérnök készítette. Felirata: „Helyszíni felvétel a meszleni r. k. templom fal és mennyezetrepedéseinek szemléltetésére." Szombathely, 1944. február 6. OMvHT 3492. 16. Lektorom, Tóth Melinda szerint elképzelhető, hogy a magas templomban a fülkék fölötti, mindhárom belső oldalon megfigyelhető fal visszaugratás egy körbefutó fakarzat elhelyezése céljából történt. Ez a feltevés nem zárható ki, a 30 cm-es mélység valóban elegendő lehetett egy vízszintes tartógerenda betámasztására. 17. Az OMF által 1973. május 17-én kiadott engedélyben (7149/1973. ikt. sz.) csupán tiszta, fehér, egyszínű meszelésről van szó. 18. MOB Irattár 1910/628. (1910. július 20, 23.: OMvH Könyvtár); Részben ezt a jelentést megelőzően, részben ezt követően készültek az általa rajzolt, a templom különböző részleteire vonatkozó manuálék és tervek. OMvHT 3491, 3494, 3495, 3496, 3497, 16166, 16167.; A jegyzékbe vétel kétséges, valószínűleg csupán szóban hangzott cl. ugyanis Forster Gyula, a MOB elnöke a felújítás elkészültével egy pénzügyi segélykérés kapcsán úgy nyilatkozott, hogy „...a templom nem sorolható a fenntartandó műemlékek közé...": Budapest, 1910. december 12. MOB Irattár 1910/890. (OMvH Könyvtár). 19. Sztehlo egyik manuáléján szerepel ez a faragvány: OMvHT 16166. 20. Sztehlo legelső meszleni kiszállása során - a fényképek mellett - egy lapon két ceruzavázlatot is készített, amelyek közül az egyik a már említett északi homlokzati terv, a másik azonban a déli homlokzat felmérési rajza (OMvHT 3495.). 1910. július 20-án tett jelentése mellett a mellékletek felsorolásában szerepel: „1 db felvételi rajz, 1 db terv": MOB Irattár 1910/628. (OMvH Könyvtár). 21. OMvHF 2039, 25182. neg.; Arra, hogy a kapuzatot részben szétbontották, Forster Gyula egyik levele a bizonyíték, amelyet Török Mihály plébánoshoz írt a munkálatok folyamán: „...van szerencsénk értesíteni, hogy a kibontott ajtó megvizsgálása és a régi kőrészletek visszahelyezése iránti intézkedés végett Sztehlo Ottó másodépítész úr a jövő hét
