Horler Miklós szerk.: Vas megye műemlékeinek töredékei 2. Magyarszecsőd - Zsennye (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 6. Budapest, 2002)

Tanulmányok – a töredékek katalógusai - Szentgotthárd, középkori ciszterci monostor (Valter Ilona, Lővei Pál, Faragó János)

Valter Ilona SZENTGOTTHÁRD, KÖZÉPKORI CISZTERCI MONOSTOR Azonossági szám: 79. A ciszterci rendi Annalesek szerint a szentgotthárdi monostort III. Béla király alapította 1183-ban, s bár az alapítólevél nem maradt fenn, a későbbi okleveles adatok alapján megrajzolható az a kb. 275 km

2-nyi birtoktest, amelyet az apátság az alapításkor kapott adományul a királytól.

1 A benépesítésre felkért anyaapátságból, a franciaországi TroisFontaines-ből 1184. október 7-én érkeztek a szerzetesek.

2 Az alapító király ez időre minden bizonnyal felépíttette a legfontosabb épületrészeket: a templom szentélyét, a káptalantermet és a dormitóriumot. Az 1134. évi rendi nagykáptalan előírásai szerint ugyanis csak ezek megléte után lehetett benépesíteni az újonnan alapított monostort.

3 Az 1183-ban alapított monostor a királyon kívül magánszemélyektől is kapott adományokat. 1198-ban kelt Imre király azon oklevele, amelyben megerősítette az apátságot ezen adományokban. Ezek között szerepel, hogy Simon comes praedium-okai és szolgákat adott ott, ahol a monostor létesült.

4 Ebből következik, hogy a pmedium-nak már a monostor megalapítása előtt léteznie kellett. III. Orbán pápa 1187. április 4-én keltezett oklevelében Szentgotthárdot villa néven említi, míg a környező helyeket grangianak (majorság) hívja.

5 A megkülönböztetett villa elnevezés nem lehet véletlen a monostor alapítása után négy évvel. Jelzi, hogy a Szentgotthárd környéki falvak a monostor majorságaiból alakultak ki, míg magának Szentgotthárd településnek már a monostor alapítása előtt is léteznie kellett. A lassan betelepülő nyugati gyepűelvéről van szó, amely ugyan alapvetően királyi kézen volt, de egyre több magánszemélynek is volt itt birtoka, így Simon comesnek egy praedium-a, amely azonban már 1187-ben faluvá fejlődött. Templomát Szent Gotthard tiszteletére szentelték, ezért a falu is tőle nyerte a nevét. Az 1131-ben szentté avatott Gotthard hildesheimi püspök kultusza az 1170-es években virágzott Stájerországban és Alsó-Ausztriában.

6 Feltehetően ez időben keletkezett a lassan betelepülő nyugati gyepüelvén Szentgotthárd település. Léte és neve annyira beivódott a köztudatba, hogy a ciszterci monostor is felvette a Szentgotthárd nevet, pedig a monostor temploma a ciszterci rend szabályai értelmében a Boldogságos Szűz tiszteletére volt szentelve. A szentgotthárdi ciszterci monostor a 13. században jól szervezett, jól jövedelmező birtoktesttel rendelkezett, gazdasági alapja szilárd volt. Helyzetét különféle kiváltságok is megerősítették. III. Lucius pápa a győri megyéspüspök joghatóságát az apátság felett már 1185-ben kelt oklevelében erősen korlátozta az apátság felett, és tizedmentességet biztosított számára.

7 E kiváltságot 1187-ben III. Orbán pápa is megerősítette. 1214-ben II. Endre király a megye joghatósága alól is mentesítette az apátságot.

8 Ezek a kiváltságok érvényben voltak a 14. században is, hiszen azokat 1326-ban Károly Róbert, 1340-ben pedig Nagy Lajos király is megerősítette. Teljes adómentességet is biztosítottak a monostornak.

9