Horler Miklós szerk.: Vas megye műemlékeinek töredékei 2. Magyarszecsőd - Zsennye (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 6. Budapest, 2002)

Tanulmányok – a töredékek katalógusai - Sárvár, vár (Koppány Tibor, Ivicsics Péter, Lővei Pál)

A Sárvárra vonatkozó szakirodalomba korábbi és téves értelmezés alapján került be a vár rusztikás pilaszterekkel épített kapujának (639. kép) mestereként Donato Grazioli neve. Tóth Melinda meggyőző érvekkel bizonyította, hogy a kapu 1560-ban épült, Donato Grazioli-t pedig 1589-ben említik a Nádasdyak sárvári kőműveseként.

23 A kapukeret 1560-ban történt építésével kapcsolatban az arról szóló írott források között található a korábbi belső kapu lebontását, valamint az új kaputorony építését említő híradás. A két adat az eddig ismertekkel nem vethető össze, ebben az esetben ugyanis a jelenlegi kaputorony vagy nem azonos a korábban szereplővel, vagy pedig 1560 körül azt lebontva újat építettek. Az előzőekben arról már volt szó, hogy a kapualj ülőfülkéi, függőleges szárköveik élszedése ellenére sem minősíthetők gótikusnak, azok a kapu és a kaputorony építésével egykorúak, 1560 körül készültek. A külső kettős kapukeret építésével kísérelték meg kapcsolatba hozni azt az 1560ból származó Palladio-levelet, amely bár nem a Nádasdy levéltárban maradt meg, címzettje azonban minden bizonnyal Tamás nádor. Abban építkezésről van szó, az azonban nem vonatkozhat Sárvárra, amint azt Tóth Melinda ebben az esetben is meggyőző érvekkel bizonyította, hanem esetleg a nádor sopronkeresztúri kastélyának, vagy még inkább bécsi házának építésére.

24 Nádasdy Tamás építkezései közé tartozik az 1966. évi kutatás eredményei alapján a kapualjtól balra eső két szárny átépítése is. A kettő közül építészeti részleteiben csak a második, az udvar keleti oldalán befalazott állapotú árkádsor látható. Karcsú toszkán kőpilléreinek sora a hozzájuk hasonló sopronkeresztúri árkádok alapján minősültek 16. századinak. Sopronkeresztúron nemcsak formai szempontból, hanem a sárváriakkal méreteikben is megközelítően azonosak a földszinti pillérek. Összevetésük alapján készítőjüknek és készítésük korának azonossága kézenfekvőnek tűnik.

25 A sopronkeresztúri kastély árkádos udvarának két szintje azonban szerkezetében, formavilágában és felfogásában olyannyira egységes, hogy elképzelhetetlen annak 16. századi eredete. A kastély részleteivel együtt teljesen egységes felépítésű, és ahogyan azt a kapuja melletti faragott kőtábla felirata hirdeti, 1622 és 1625 között épült. Belső részleteinek kialakítása 1631-ig tartott, kápolnáját akkor avatták fel.

26 A sárvári vár keleti szárnyának földszinti árkádsorához a legközelebbi analógiát valóban a sopronkeresztúri udvar nyújtja. Megközelítően azonos fő- és részletméreteikből, azonos formáikból, szerkezetükből és egész felépítményükből azonban az is következik, hogy a sárvári is a 17. század első felében, a keresztúrihoz hasonlóan az 1620 és 1630 közötti időben készült. A Nádasdy levéltárnak az az adata tehát, amely szerint 1628-ban Battista Rava kőművesmester 642 forintot vett fel közelebbről meg nem nevezett munkájáért, egyaránt vonatkozhat Sárvárra és Keresztúrra, az azonban továbbra is csak feltételezés maradhat, hogy valami köze lehetett a két kastély árkádsorához. További, bár nem teljesen alaptalan feltételezés lehet, hogy a keresztúrihoz hasonlóan Sárváron is kétszintes lehetett az árkádsor, és felső része a 18. századi átépítés alkalmával tűnt el. Amennyiben 1620 és 1630 között épült a keleti szárny árkádsora, az a Nádasdy Tamás nádor unokája, Nádasdy Pál által folytatott építkezésnek esetleg a befejezését jelentette. Annak legnagyobb részét azonban nem a vár lakóépületének, hanem bástyás külső téglafalainak felépítés tette ki. Amint arról korábban már szó esett, az utóbbiakat Tamás nádor Ferenc nevű fia kezdte építtetni 1588-ban. A téglából készült védőövet megelőző, az 1962-ben folytatott régészeti kutatás eredményei szerint faragott geren-