Horler Miklós szerk.: Vas megye műemlékeinek töredékei 2. Magyarszecsőd - Zsennye (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 6. Budapest, 2002)

Tanulmányok – a töredékek katalógusai - Vasalja-Pinkaszentkirály, római katolikus templom (P. Hajmási Erika, Ivicsics Péter, Horler Miklós, Lővei Pál, Faragó János)

SZERKEZETI ÉS FORMAI ÖSSZEFÜGGÉSEK TIPOLÓGIAI KATALÓGUSA Faragó János, Horler Miklós és Lővei Pál 44/1. Déli kapu A A homlokzaton eredetileg két lizénával közrefogott falmezőbe foglalt, lépcsőzetesen tagolt béllettel és félköríves ívbéllettel keretezett kapu. Karcsú féloszlopokból és hasábokból, valamint bélletívekből álló, lépcsőzetes kompozícióját egy keretépítmény veszi körül, amelynek kétoldalt a falsík elé kiülő széles pillérei felett háromszög alakú, párkánynyal záródó oromzat emelkedik. A lépcsőzetes bélletarchitektúra két rétegű, mindegyikben egy-egy hasábbal és hozzá csatlakozó féloszloppal. A hasábok élei széles homorulatokkal lesarkítottak, alsó és felső végüknél pajzs alakú megállítással és egy-egy három- vagy négyleveles növényi motívummal. A homorulatokat egyenletes elosztású félgömbök sora díszíti. A bélletarchitektúra legbelső féloszlopaival közvetlenül csatlakozik az ajtókeret szárához, amelynek homorú élszedésében ugyancsak félgömbök sorakoznak. Az ajtó vízszintes szemöldökének vonalával egy magasságban, a bélletelemek fölött, mindkét oldalon egy vállkőréteg húzódik, amely a keretarchitektúra pillérein is folytatódik, és azok oldalára befordul. A vállkőréteg vonalában emelkedik az ajtónyílás felett a kapu épen maradt timpanonmezője, benne domborművű Agnus Deí-ábrázolással és ennek két oldalán egy-egy festett motívum (emberalak?) vöröses foltjával. A timpanonmező peremén folytatódik az ajtókeret félgömbsora, ezáltal a keret a timpanonnal együtt lényegében a bélletlépcsőzet belső rétegét alkotja. A timpanon körül a vállkőrétegre támaszkodó ívbélletben a függőleges bélletoldalak kétrétegű, lépcsőzetes tagozatai folytatódnak, azokhoz hasonlóan homorú élszedésekkel és félgömbsorokkal díszítve. A béllet kőelemein a vörössel és sárgával festett, geometrikus díszítőelemek részletei különösen a védettebb középső bélletívben maradtak meg. A bélletarchitektúra függőleges elemei, a kétoldali keretező pillérekkel együtt végig öszszefüggő, azonos tagozatú talapzat kőrétegén állnak, melynek tagozatát csak a bejárat küszöbe szakít meg középen. (878-892. kép) B 13. sz. közepe. C Durva mészkő. D A kapunyílás 100 cm széles és a belépő fölött 185 cm magas. A timpanon záradéka a belépő fölött 251 cm-re található. Az ívbéllet a külső küszöbszint fölött 305 cm-rel, a keretépítmény oromzatának csúcsa 380 cm-rel záródik. A keretépítmény rekonstruált szélessége 290 cm, a lábazat vonalában 312 cm. E 7 db: kapubéllet külső és középső rétegeinek hasábeleme (44.1-7.) 2 db: kapubéllet vállkőrétegének töredéke (44.8-9.) 2 db: kapu ívbéllete középső rétegének íveleme (44.10-11.) 2 db: kapu ívbéllete külső rétegének íveleme (44.12-13.) 2 db: kapubéllet talapzatának kőrétege (44.14-15.) 1 db: kapuzat keretépítményének párkányeleme (44.16.) F A templom déli kapujának 1756. évi befalazásából. G Az ajtókeret küszöbe utólagos, de a kapu befalazását megelőzően készült pótlás, ami a két szárral, a timpanonkővel, a külső küszöblépcsővel, valamint a 44.14—15. kat. sz. talapzatlemezek belső töredékével együtt eredeti helyén került elő.